Egyes kérdések szerintük olyan változásokra utalnak, amelyek tovább nehezíthetik a gimnáziumi felvételit, illetve egy olyan iskolák közötti rangsort vetít elő, ahol az alulra sorolt intézményeket akár a megszűnés veszélye is fenyegetheti.
„A kormány újabb kérdőívet küldött ki a szülőknek a KRÉTA rendszeren keresztül, melyben egyes kérdések fontos változásokra utalnak, ugyanakkor a részleteket és a kontextust a kérdőív nem magyarázza el.” – olvasható a Szülői Hang közösség sajtóközleményében. Azt is kiemelték, hogy a kérdések kontextusának hiánya miatt a szülőknek vaktában kell válaszolniuk és a későbbi következmények pedig ismeretlenek.
A kérdőívből a Szülői Hang három kérdést emelt ki a sajtóközleményükben:
1) Véleménye szerint a gimnáziumi felvételi eljárás során érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor? – Támogatom a kompetenciamérések eredményeinek figyelembevételét, mert növelné a felvételi és az értékelés objektivitását. – A jelenlegi eljárás megfelelő.
2) Amennyiben elérhetővé válna egy országos és/vagy vármegyei rangsor az általános iskolákról és a gimnáziumokról, figyelembe venné az iskolaválasztás során? – Igen, a rangsort figyelembe venném az iskola kiválasztása során. – Nem rangsor alapján választok/választottam iskolát.
3) Az utóbbi hetekben a gondoskodáspolitika területén jelentős vita bontakozott ki egyes politikusok intézménylátogatási tervei kapcsán, a kérdés azonban a köznevelés területén is aktuális. Az Ön álláspontja szerint indokolt-e a (nem oktatáspolitikával foglalkozó) politikusok óvoda- és iskolalátogatása? – Nem indokolható a politikusok óvoda- és iskolalátogatása, zavarja a tanítást. Az óvodákban és az iskolákban csak a pedagógusoknak és a gyerekeknek van dolga, politikusoknak nincs. – Álláspontom szerint bárki látogathatja akár tanítási időben is az iskolát, óvodákat, akár a politikusok is.
Az első két kérdés némi aggodalomra adhat okot az iskolák és a gyerekek szempontjából egyaránt, ha tényleg bevezetésre kerülnének, fogalmazta meg a közösség.
Kiemelték, hogy a kompetencia felmérések lényege elveszne ezzel a lépéssel, hiszen így a gyerekekre nagyobb nyomást helyeznének a jobb teljesítmény elérése miatt. Illetve ezzel csak még inkább rontanák az esélyeiket, hogy azokba a gimnáziumokba jussanak be, ahova a központi felvételi során jelentkeztek.
A gimnáziumokba való bejutás kapcsán már történt nehezítés, hiszen a kormányzat az idei felvételi eljárás során az állami gimnáziumoknak minimumponthatárt ajánlott, amelyet sokan el is fogadtak és alkalmaztak.
„Az iskolák működését nagyon sok szempont szerint lehet megítélni, az iskolák nem rangsorolhatóak egyértelműen. A pedagógusok munkáját már csak azért is nehéz számszerűsíteni, mert nagyon sok függ attól, hogy kik kerülnek be az adott iskolába, és adottak-e a személyi és tárgyi feltételek, amelyek biztosítása a kormányzat feladata lenne. Jelenleg a kritikus mértékű országos pedagógushiány akadályozza a minőségi iskolai munkát. Olyan nagy a pedagógushiány, hogy emellett nem lehet értelmes rangsorolást felállítani.” – fűzték hozzá a közleményükben a második kérdéshez.
A harmadik problémás kérdés kapcsán így nyilatkoztak:
„A parlamenti képviselőknek fontos feladata lenne, hogy szükség esetén meglátogassák az állami intézményeket, és ezáltal ellenőrizzék a közszolgáltatások – köztük a közoktatás – működését. Természetesen nem propagandalátogatásokra van szükség, de az állami intézmények működése nem maradhat rejtve a választott képviselők – és rajtuk keresztül a közvélemény – elől.”
Korábban többször is küldött a kormányzat megkérdőjelezhető kérdéseket tartalmazó kérdőívet a szülőknek. Az ezekből készült eredményeket azonban azóta sem közölte, és a Szülői Hang erre vonatkozó adatkérését elutasította, pedig közérdekű adatokról van szó. A közösség ezután bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az ezzel kapcsolatos vizsgálat pedig azóta is tart.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
