18 óráig tartó iskola, a tanárok iskolai mobilhasználata, pedagógussztrájk – csak néhány olyan témakör, amelynek kapcsán a Belügyminisztérium kíváncsi a szülők véleményére. A kérdőív a tanárhiánnyal egyáltalán nem foglalkozik.
Az OM azonosító nyomában
A kérdőívet ebben az évben is online formában lehet kitölteni. Az ehhez szükséges linket - nem kattintható formában - a KRÉTA rendszerben egy üzenetben küldték el a szülőknek. Ha valaki megugorja a szerkeszt-kijelöl-másol- beilleszt szintet, újabb problémával találja szembe magát, mert meg kell adnia az iskola OM azonosítóját, amit valljunk be, elég kevesen tudnak fejből. Erre a központi tájékoztatás szerint csak a válaszok kiértékelése miatt van szükség, a szülőt és a diákot nem lehet beazonosítani.
Mennyire leterhelt a gyerek az iskola miatt?
Ha a szülő még ezen a ponton sem tántorodott el a kérdőív kitöltésétől, akkor ezután indulhat az igazi móka. Az első oldalon rögtön két kérdésre kell válaszolni: hányadik évfolyamon tanul a gyerek, majd 1-től 5-ig skálán kell osztályozni, hogy mennyire szeret iskolába járni.
Utána, mint derült égből a villámcsapás, egy gyors igen - nem választás következik: egyetért-e a szülő azzal, hogy kikérjék a véleményét a köznevelés aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Aki eddig eljutott a kérdőívben, egyértelmű, mit fog bepipálni.
Aztán egy újabb hajtűkanyarral a diák iskolai leterheltségével kapcsolatban kell nyilatkozni. (Ilyen jellegű kérdés egyébként tavaly is volt.) Akik szerint az iskolai követelmények leterhelik a gyereket, meg kell jelölniük, mi ennek az oka. A kérdőívben az alábbiak közül lehet választani:
Arról nincsen szó, hogy az otthoni tanulásra fordított idő vagy a követelmények összefüggésben lennének a tananyag mennyiségével.
Utána pedig arra kell válaszolnia a szülőnek, hogy „jár-e magántanárhoz a gyermeke annak érdekében, hogy az iskolai követelményeket megfelelő szinten tudja teljesíteni?” Az igen-nem mellett itt például nincsen olyan opció, hogy néha, ha segítségre van szüksége, vagy a központi felvételi előtti hónapokban.
A kérdőívben az iskolai számonkérések is csak feltorlódnak vagy teljesen egyenletesen oszlanak el. Ebben az esetben sokkal pontosabb képet lehetne kapni, ha például egy ötös skálán kellene jellemezni a dolgozatok, feleletek eloszlását.
A szülőnek arra is kell válaszolnia, hogy egyetért-e azzal, hogy a gyerek felügyeletét az iskolának 18 óráig kell biztosítani, majd azt is meg kell jelölnie, hogy erre az intézményben van-e lehetőség. Hogy ez mondjuk mikori kezdést jelent a gyakorlatban, arra a kérdőív nem tér ki.
Demonstráló pedagógusok
Az iskolaőrök, a tanár-szülő kapcsolattartás után a kérdőív idén is kitér a pedagógussztrájkra. Tavaly egyébként a minisztérium eredményei szerint ez volt a legmegosztóbb kérdés különösen azért, mert gyerekek is részt vettek benne.
Akkor a minisztérium úgy fogalmazott, hogy a szülők nagy része egyáltalán nem akart foglalkozni a témával.
A mostani kérdőívben a „felvezető” kérdés csak arra kíváncsi, hogy a szülőnek mi a véleménye arról, ha a tanárok sztrájkolnak. A következő azonban szinte sugallja melyik választ kellene bejelölni.
Egyetért azzal, hogy a jogszabályban meg nem engedett munkamegtagadásban részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják?
- szerepel a kérdőívben, amire az igen és a nem mellett a nem tudommal is lehet válaszolni.
A tanárok, iskolaigazgatók kérdőívéhez hasonlóan az iskolai mobilhasználat is a kérdések között szerepelt. Igaz, ezt jelenleg minden intézmény a saját házirendjében szabályozza. A szülőktől is megkérdezték, hogy iskolaidőben használják-e a tanárok magáncélja a telefonjukat.
Az utolsó résznél a kérdőív megadja a lehetőséget, hogy a szülő felvessen bármilyen olyan problémát, amely nem szerepel a kérdések között. Például ide lehet beírni, hogy ha hónapok óta nem szaktanár tartja az órát.
A kérdőívvel kapcsolatban a Szülői Hang a lapunknak küldött közleményében úgy fogalmazott, hogy a manipulatív módon megfogalmazott kérdések alkalmasak arra, hogy a szülőket az oktatás jobbításáért küzdő pedagógusok ellen fordítsa, ugyanis a kérdésfeltevés ki van ragadva a kontextusból, és nem lehet rá jól válaszolni.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
