A nyolcadikosok az egyik konténerben teljesen átfagytak a vizsga végére
Az Eduline szerkesztőségéhez érkezett olvasói levél szerint a XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban az SNI-s és BTMN-es diákok nem hagyományos tanteremben, hanem konténerben írták feltehetően a plusz idő miatt a központi írásbelit.
A klímás fűtés azonban vagy nem jól működött vagy nem kapcsolhatták be, mert akadt olyan, aki átfagyott ujjakkal jött ki a vizsgáról.
Az egyik központi felvételis Facebook-csoportban több, a Kőrösiben felvételiző nyolcadikos szülője is jelezte a problémát. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy ilyennek nem szabadna megtörténnie, és szerinte a hideg negatívan hatott a gyerek teljesítményére.
Az eset kapcsán megkérdeztük az Oktatási Hivatalt is, amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Frissítés 01.20 15.15
Az Oktatási Hivatal levelében azt írta, hogy ilyen jellegű jelzés nem érkezett hozzájuk. Viszont arra a kérdésünkre, hogy kell-e és ha igen, akkor hány fokos tantermet kellene bizosítani a központi írásbelit szervező középiskoláknak, nem válaszoltak.
Frissítés 01.21. 15:58
Cikkünk megjelenése a Kelet-Pesti Tankerület szerkesztőségünknek a következőket írta:
"Nem igaz, hogy a Kelet-Pesti Tankerületi Központ által fenntartott XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban fűtetlen teremben írták volna meg a felvételit a tanulók.Ezzel szemben az igazság az, hogy a teremben a fűtés rendben működött. Nem a klímák fűtik a termeket, ezért azokat nem is kellett bekapcsolni.Sem az iskolához, sem a tankerülethez nem érkezett panasz a terem hőmérsékletével kapcsolatban. Egyben kérjük a szülőket, hogy ha legközelebb bármilyen problémát tapasztalnának, forduljanak bizalommal az iskolához, vagy a fenntartóhoz."
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
