A nyolcadikosok az egyik konténerben teljesen átfagytak a vizsga végére
Az Eduline szerkesztőségéhez érkezett olvasói levél szerint a XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban az SNI-s és BTMN-es diákok nem hagyományos tanteremben, hanem konténerben írták feltehetően a plusz idő miatt a központi írásbelit.
A klímás fűtés azonban vagy nem jól működött vagy nem kapcsolhatták be, mert akadt olyan, aki átfagyott ujjakkal jött ki a vizsgáról.
Az egyik központi felvételis Facebook-csoportban több, a Kőrösiben felvételiző nyolcadikos szülője is jelezte a problémát. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy ilyennek nem szabadna megtörténnie, és szerinte a hideg negatívan hatott a gyerek teljesítményére.
Az eset kapcsán megkérdeztük az Oktatási Hivatalt is, amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Frissítés 01.20 15.15
Az Oktatási Hivatal levelében azt írta, hogy ilyen jellegű jelzés nem érkezett hozzájuk. Viszont arra a kérdésünkre, hogy kell-e és ha igen, akkor hány fokos tantermet kellene bizosítani a központi írásbelit szervező középiskoláknak, nem válaszoltak.
Frissítés 01.21. 15:58
Cikkünk megjelenése a Kelet-Pesti Tankerület szerkesztőségünknek a következőket írta:
"Nem igaz, hogy a Kelet-Pesti Tankerületi Központ által fenntartott XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban fűtetlen teremben írták volna meg a felvételit a tanulók.Ezzel szemben az igazság az, hogy a teremben a fűtés rendben működött. Nem a klímák fűtik a termeket, ezért azokat nem is kellett bekapcsolni.Sem az iskolához, sem a tankerülethez nem érkezett panasz a terem hőmérsékletével kapcsolatban. Egyben kérjük a szülőket, hogy ha legközelebb bármilyen problémát tapasztalnának, forduljanak bizalommal az iskolához, vagy a fenntartóhoz."
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
