Középiskolai felvételi 2025: tíz fontos kérdés és válasz a központi írásbeliről

Milyen feladatokra lehet számítani? Lehet nyomtatott betűvel írni? Hány perc lesz a magyar és a matek között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 2025-ös központi írásbeliről.

Már csak bő egy hét, és január 18-án 10 órakor a középiskolába készülő negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok megkapják a központi írásbeli feladatlapjait. Ennek kapcsán összeállítottunk egy kiskátét, amit minden felvételizőnek érdemes tudni.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös középiskolai felvételiről
1. Hány pontot lehet elérni a központi írásbelin tárgyanként?

Mind a magyar, mind pedig matek feladatlap is 50-50 pontos, de magas pontszámot nagyon nehéz elérni. Ezt jól mutatja, hogy 2024-ben a középiskolai írásbeli feladatoksorok átlagpontszáma

magyarból:

  • a negyedikeseknél: 30 pont
  • a hatodikosoknál: 30,3 pont
  • a nyolcadikosoknál : 28,5 pont

matekból:

  • a negyedikeseknél : 36,9 pont
  • a hatodikosoknál: 27,3 pont
  • a nyolcadikosoknál : 21,1 pont volt.
2. Hány feladatot kell megoldani a központi írásbelin magyarból és matekból?

Mindkét feladatlap 10-10 feladatból áll, amelynek megoldására 45-45 percetek lesz.

3. Milyen feladatokra lehet számítani magyarból?

Fogalmazást, akár hányadikba is jártok, biztosan kell írnotok. Emellett pedig szövegértés is lesz mindegyik évfolyam vizsgasorában. Ezen kívül, a negyedikesek feladatsorában nagy eséllyel szerepel majd a szavak betűrendbe sorolása, illetve a szólások-közmondások felismerése. Ha 6 osztályos gimnáziumba szeretnétek menni, akkor érdemes alaposan begyakorolnotok többek között a mássalhangzó-és magánhangzó törvényeket. Ha pedig kilencedik évfolyamra jelentkeztek, akkor pedig például a különböző szószerkezeteket, mondattípusokat is célszerű még egyszer átnéznetek.

4. Magyarból melyik feladat lesz a legtöbb pontos?

Minden évfolyamon magyarból a fogalmazás éri a legtöbbet, összesen 10 pontot. Ennél a feladatnál a javítás során nézik:

  • a tartalmat – például mennyire eredeti az ötletetek, megfelel-e a fogalmazásotok az adott szövegtípus kritériumainak, van-e a szövegetekben önellentmondás
  • a szöveg szerkesztettségét – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • a stílust – például milyen gazdag a szókincsetek, megfelel-e a szóhasználatotok a köznyelvi normának, van-e nyelvhelyességi hibátok stb.
  • a helyesírást – itt számít, hogy mennyi és milyen súlyos helyesírási hibátok van
  • és a külalakot is.
5. Magyarból minden feladatnál beleszámít a pontozásba a helyesírás?

A helyesírási feladatokon és a fogalmazáson kívül a helyesírási hibákat csak javítják, de nem vonnak le értük pontot.

6. Írhatom nyomtatott betűkkel a központi írásbelit?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint írhattok akár nyomtatott betűkkel is, mert ezzel kapcsolatban nincsen megkötés. Azonban figyeljetek arra, hogy egyértelmű legyen ebben az esetben minden helyesírással kapcsolatos kérdés.

Az OH oldalán kitérnek arra is, "ha a felvételiző olyan betűformát és/vagy írásmódot alkalmaz, amely nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek."

Arról nem beszélve, ha a fogalmazást nyomtatott betűkkel írtjátok, és ha ez annyira eltér a szabályostól, hogy az olvasás (befogadás) komolyabb nehézségekbe ütközik, akkor az írásképre 0 pontot is kaphattok.

7. Hány perc szünet lesz a két feladatlap között?

Csak 15 perc, ennyi időtök lesz arra, hogy ha kell, elmenjetek mosdóba, vagy bekapjatok néhány szem szőlőcukrot.

8. Milyen feladatokra lehet számítani matek feladatsorban?

A negyedikeseknél matekból elég nagy az esélye egy olyan feladatnak, ahol táblázatból, ábráról kell adatokat leolvasnotok vagy valamilyen alakzat területét kiszámolnotok. Ha hatodikosok vagytok, akkor valószínűség-számítással, sorozatokkal is találkozhattok a feladatsorban. Ha kilencedikbe felvételiztek, akkor többek között az alap statisztikai fogalmakat (beleértve a móduszt is) , a koordináta-rendszer szabályait és a különféle geometriai transzformációkat is érdemes alaposan begyakorolnotok.

9. Használhatok számológépet matekból?

Nem sajnos, egyik évfolyamon sem lehet számológépet használni, de az ábrákat készíthetitek körzővel, vonalzóval.

10. Matekból elég, ha csak a végeredményt írom le?

Nem, mert sok feladatban külön pontszám jár a levezetésre. Arról nem beszélve, ha véletlen az utolsó lépésnél számoljátok el, és csak a végeredményt írnátok le, akkor az egész feladatra nulla pontot kapnátok, de ha levezetitek, akkor csak egy-két pontot veszítetek.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.