Középiskolai felvételi 2025: így pontozzák a magyar feladatsort a központi írásbelin

Minden feladatnál számít a helyesírás magyarból? Hány pontot lehet kapni a fogalmazásra? Mutatjuk, hogyan pontozzák a magyar feladatsort a központi írásbelin.

Január 18-án 10 órakor írják a középiskolába készülő negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok a híresen nehéz központi írásbelit magyarból és matekból, amelyen tárgyanként 50-50 pontot lehet szerezni.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös középiskolai felvételiről

Hogy mennyire nehéz magas pontszámot írni, jól mutatja, hogy a 2024-es központi írásbelin magyarból a

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 30 pontot
  • 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 30,3 pontot
  • 9. évfolyamra jelentkezők: 28,5 pontot

értek el.

De a 2023-as központi írásbelin sem születtek sokkal jobb eredmények, hiszen akkor

  • a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 35,7 pontot
  • 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezők: 35,4 pontot
  • 9. évfolyamra jelentkezők: 33 pontot

szereztek.

Nem csak a tananyagot kérik

A magyar írásbelin évfolyamtól függetlenül tíz feladatot kell megoldanotok. Ezek közül kilenc egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükségetek.

A feladatok tehát a korábbi évfolyamokon tanultak alkalmazását kívánják meg, s elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyag reprodukálását mérik, hanem az anyanyelvi készségek működésének színvonalát és az alapvető gondolkodási műveletekben való biztonság fokát.

-  írja az Oktatási Hivatal.

Az első kilenc feladattal 40 pontot szerezhettek. Általában mindegyik több alkérdésből áll, amelyekre az esetek többségében egy-egy pontot kaphattok. Csak akkor tudtok magas pontszámot elérni, ha a tananyagot tudjátok, logikusan gondolkodtok és mellette fejlett az anyanyelvi készségeket is. Ennek segítségével tudtok rövid idő alatt például a megadott betűkből, szótagokból szavakat alkotni, kiszúrni a kakukktojást a felsorolt szavak közül vagy esetleg kitalálni a szólást, közmondást. Azt is jó, ha tudjátok, hogy az esetek többségében ezeknél a feladatoknál a helyesírási hibákat javítják, de nem jár értük pontlevonás.

A magyar feladatsorban minden évfolyamon mindig van szövegértési feladat is, ami általában 6-7 pontos. Ennél nagyjából egy egy oldalas irodalmi esetleg ismeretterjesztő szöveghez kapcsolódóan kell kérdésekre válaszolnotok. Itt előfordulhat, hogy el kell döntenek egy-egy állításról, hogy igaz-e vagy hamis, időrendbe kell tennetek a cselekményt vagy éppenséggel néhány mondatban érvelnetek kell valami mellett vagy ellen.

A fogalmazás éri a legtöbbet

A legtöbb pontot érő  és egyben legkomplexebb feladat a központi írásbelin magyarból a fogalmazás, hiszen gyakorlatilag percek alatt kell az adott témában és műfajban kerek, egész lezárt szöveget alkotnotok.  Erre évfolyamtól függetlenül 10 pontot kaphattok.

A javítás során nézik:

  • a tartalmat – például mennyire eredeti az ötletetek, megfelel-e a fogalmazásotok az adott szövegtípus kritériumainak, van-e a szövegetekben önellentmondás
  • a szöveg szerkesztettségét – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • a stílust – például milyen gazdag a szókincsetek, megfelel-e a szóhasználatotok a köznyelvi normának, van-e nyelvhelyességi hibátok stb.
  • a helyesírást – itt számít, hogy mennyi és milyen súlyos helyesírási hibátok van
  • és a külalakot is.

Fontos, hogy ahhoz, hogy értékeljék a fogalmazástokat, a minimum mondatszámot el kell érnetek:

  • a hatosztályos gimnáziumba jelentkezőknél minimum 8 mondat
  • a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizőknél minimum 6 mondat.
  • a 9. évfolyamra felvételizőknél pedig legalább 4 mondat.

Ha jó pontszámot szeretnétek kapni a fogalmazásotokra, akkor ennél természetesen hosszabb szöveget kell írnotok, próbáljátok meg kitölteni a rendelkezésetekre álló helyet. Közben figyeljetek az órára, hiszen, ha például a fogalmazással kezdetetek, és túl hosszú szöveget írtok, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem jut elég időtök a többi feladatra.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a legjobb gimnáziumokban hány pontos központi írásbelit írtak, azt az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.