Középiskolai felvételi: ez volt tavaly a nyolcadikosok mumusfeladata magyarból

A helyesírási totó több pontja is kifogott tavaly a nyolcadikosokon a központi írásbelin, de mássalhangzó törvényes feladat is sokaknak nehéznek bizonyult.

A központi írásbelin magyarból tavaly a kilencedik osztályba készülők átlagosan 28,3 pontot értek el az 50-ből magyarból.

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a vizsgázók mintegy többségének az ötödik feladattal meggyűlt a baja. Ebben egy rövid, pár soros szövegből kellett keresniük szavakat a megadott mássalhangzó törvényekre. Az írásban jelölt teljes hasonulásra a diákok mintegy 91 százaléka nem válaszolt helyesen, de a zöngésség szerinti részleteges hasonulás is a diákok 80 százalékán kifogott.

A helyesírási totón pedig a Margit híd és a papír zsebkendő kifejezést a nyolcadikosok 83 illetve 81 százaléka nem tudta, hogyan kell helyesen leírni.

A hatodikosok számára ezek voltak a mumusfeladatok, a negyedikeseknek pedig ezek okozták a legnagyobb fejtörést a tavalyi központi írásbelin.

Az idei középiskolai felvételivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.