Középiskolai felvételi 2025: ez volt tavaly a 8 osztályos gimnáziumba jelentkezőknél a mumusfeladat

A 2024-es központi írásbelin a negyedikesek 85 százaléka erre a feladatrészre nulla pontot kapott.

A híresen nehéz központi írásbelit 2024-ben mintegy 6600 negyedikes írta meg. A diákoknak a többi évfolyamhoz hasonlóan 45 perc alatt kellett megoldaniuk a 10 feladatot, amelyek között többek között egy hosszú szöveggel kapcsolatos kérdésekre is kellett válaszolniuk, és a megadott szempontok alapján fogalmazást is kellett írniuk.

A legnehezebb feladatrésznek a 3 feladat B pontja bizonyult, hiszen a negyedikesek körülbelül 85 százaléka erre nem kapott pontot. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy az A pontban ki kellett választani a hibásan leírt szavakat, majd ezeknek a kezdőbetűinek a segítségével egy új szót kellett alkotni. Ha valaki jól oldotta meg a fejtörőt, akkor a "vánkos" kifejezést kapta, ami a párna régi, népies elnevezése. Ha a negyedikes ezt nem tudta, akkor a B pontra nem tudott válaszolni.

A hatodikosok számára is egy minirejtvény okozta a legtöbb gondot, amelyben  "édes" előtaggal összetett szavakat kellett alkotniuk a megadott mássalhangzók segítségével. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint az édesvíz és az édesszájú szóra a diákok 60 illetve 80 százaléka rájött, de a harmadik kifejezést, az édestestvért, csak a tanulók 20 százaléka találta ki.

A hatodikosok többségének a második feladatban a szólásokkal is meggyűlt a baja, amiket szavak és képek segítségével kellett alkotniuk. A "lába kél" és a "kimutatja a foga fehérjét" szólást csupán minden negyedik diák írta be helyesen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.