Középiskolai felvételi 2025: ez volt tavaly a 8 osztályos gimnáziumba jelentkezőknél a mumusfeladat

A 2024-es központi írásbelin a negyedikesek 85 százaléka erre a feladatrészre nulla pontot kapott.

A híresen nehéz központi írásbelit 2024-ben mintegy 6600 negyedikes írta meg. A diákoknak a többi évfolyamhoz hasonlóan 45 perc alatt kellett megoldaniuk a 10 feladatot, amelyek között többek között egy hosszú szöveggel kapcsolatos kérdésekre is kellett válaszolniuk, és a megadott szempontok alapján fogalmazást is kellett írniuk.

A legnehezebb feladatrésznek a 3 feladat B pontja bizonyult, hiszen a negyedikesek körülbelül 85 százaléka erre nem kapott pontot. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy az A pontban ki kellett választani a hibásan leírt szavakat, majd ezeknek a kezdőbetűinek a segítségével egy új szót kellett alkotni. Ha valaki jól oldotta meg a fejtörőt, akkor a "vánkos" kifejezést kapta, ami a párna régi, népies elnevezése. Ha a negyedikes ezt nem tudta, akkor a B pontra nem tudott válaszolni.

A hatodikosok számára is egy minirejtvény okozta a legtöbb gondot, amelyben  "édes" előtaggal összetett szavakat kellett alkotniuk a megadott mássalhangzók segítségével. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint az édesvíz és az édesszájú szóra a diákok 60 illetve 80 százaléka rájött, de a harmadik kifejezést, az édestestvért, csak a tanulók 20 százaléka találta ki.

A hatodikosok többségének a második feladatban a szólásokkal is meggyűlt a baja, amiket szavak és képek segítségével kellett alkotniuk. A "lába kél" és a "kimutatja a foga fehérjét" szólást csupán minden negyedik diák írta be helyesen.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.