Minden feladatnál számít a helyesírás magyarból? Hány pontot lehet kapni a fogalmazásra? Mutatjuk, hogyan pontozzák a magyar feladatsort a központi írásbelin.
Január 18-án 10 órakor írják a középiskolába készülő negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok a híresen nehéz központi írásbelit magyarból és matekból, amelyen tárgyanként 50-50 pontot lehet szerezni.
Hogy mennyire nehéz magas pontszámot írni, jól mutatja, hogy a 2024-es központi írásbelin magyarból a
értek el.
De a 2023-as központi írásbelin sem születtek sokkal jobb eredmények, hiszen akkor
szereztek.
Nem csak a tananyagot kérik
A magyar írásbelin évfolyamtól függetlenül tíz feladatot kell megoldanotok. Ezek közül kilenc egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükségetek.
A feladatok tehát a korábbi évfolyamokon tanultak alkalmazását kívánják meg, s elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyag reprodukálását mérik, hanem az anyanyelvi készségek működésének színvonalát és az alapvető gondolkodási műveletekben való biztonság fokát.
- írja az Oktatási Hivatal.
Az első kilenc feladattal 40 pontot szerezhettek. Általában mindegyik több alkérdésből áll, amelyekre az esetek többségében egy-egy pontot kaphattok. Csak akkor tudtok magas pontszámot elérni, ha a tananyagot tudjátok, logikusan gondolkodtok és mellette fejlett az anyanyelvi készségeket is. Ennek segítségével tudtok rövid idő alatt például a megadott betűkből, szótagokból szavakat alkotni, kiszúrni a kakukktojást a felsorolt szavak közül vagy esetleg kitalálni a szólást, közmondást. Azt is jó, ha tudjátok, hogy az esetek többségében ezeknél a feladatoknál a helyesírási hibákat javítják, de nem jár értük pontlevonás.
A magyar feladatsorban minden évfolyamon mindig van szövegértési feladat is, ami általában 6-7 pontos. Ennél nagyjából egy egy oldalas irodalmi esetleg ismeretterjesztő szöveghez kapcsolódóan kell kérdésekre válaszolnotok. Itt előfordulhat, hogy el kell döntenek egy-egy állításról, hogy igaz-e vagy hamis, időrendbe kell tennetek a cselekményt vagy éppenséggel néhány mondatban érvelnetek kell valami mellett vagy ellen.
A fogalmazás éri a legtöbbet
A legtöbb pontot érő és egyben legkomplexebb feladat a központi írásbelin magyarból a fogalmazás, hiszen gyakorlatilag percek alatt kell az adott témában és műfajban kerek, egész lezárt szöveget alkotnotok. Erre évfolyamtól függetlenül 10 pontot kaphattok.
A javítás során nézik:
Fontos, hogy ahhoz, hogy értékeljék a fogalmazástokat, a minimum mondatszámot el kell érnetek:
Ha jó pontszámot szeretnétek kapni a fogalmazásotokra, akkor ennél természetesen hosszabb szöveget kell írnotok, próbáljátok meg kitölteni a rendelkezésetekre álló helyet. Közben figyeljetek az órára, hiszen, ha például a fogalmazással kezdetetek, és túl hosszú szöveget írtok, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem jut elég időtök a többi feladatra.
Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a legjobb gimnáziumokban hány pontos központi írásbelit írtak, azt az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
