Középiskolai felvételi 2025: így pontozzák a magyar feladatsort a központi írásbelin

Minden feladatnál számít a helyesírás magyarból? Hány pontot lehet kapni a fogalmazásra? Mutatjuk, hogyan pontozzák a magyar feladatsort a központi írásbelin.

Január 18-án 10 órakor írják a középiskolába készülő negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok a híresen nehéz központi írásbelit magyarból és matekból, amelyen tárgyanként 50-50 pontot lehet szerezni.

Hogy mennyire nehéz magas pontszámot írni, jól mutatja, hogy a 2024-es központi írásbelin magyarból a

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 30 pontot
  • 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 30,3 pontot
  • 9. évfolyamra jelentkezők: 28,5 pontot

értek el.

De a 2023-as központi írásbelin sem születtek sokkal jobb eredmények, hiszen akkor

  • a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 35,7 pontot
  • 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezők: 35,4 pontot
  • 9. évfolyamra jelentkezők: 33 pontot

szereztek.

Nem csak a tananyagot kérik

A magyar írásbelin évfolyamtól függetlenül tíz feladatot kell megoldanotok. Ezek közül kilenc egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükségetek.

A feladatok tehát a korábbi évfolyamokon tanultak alkalmazását kívánják meg, s elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyag reprodukálását mérik, hanem az anyanyelvi készségek működésének színvonalát és az alapvető gondolkodási műveletekben való biztonság fokát.

-  írja az Oktatási Hivatal.

Az első kilenc feladattal 40 pontot szerezhettek. Általában mindegyik több alkérdésből áll, amelyekre az esetek többségében egy-egy pontot kaphattok. Csak akkor tudtok magas pontszámot elérni, ha a tananyagot tudjátok, logikusan gondolkodtok és mellette fejlett az anyanyelvi készségeket is. Ennek segítségével tudtok rövid idő alatt például a megadott betűkből, szótagokból szavakat alkotni, kiszúrni a kakukktojást a felsorolt szavak közül vagy esetleg kitalálni a szólást, közmondást. Azt is jó, ha tudjátok, hogy az esetek többségében ezeknél a feladatoknál a helyesírási hibákat javítják, de nem jár értük pontlevonás.

A magyar feladatsorban minden évfolyamon mindig van szövegértési feladat is, ami általában 6-7 pontos. Ennél nagyjából egy egy oldalas irodalmi esetleg ismeretterjesztő szöveghez kapcsolódóan kell kérdésekre válaszolnotok. Itt előfordulhat, hogy el kell döntenek egy-egy állításról, hogy igaz-e vagy hamis, időrendbe kell tennetek a cselekményt vagy éppenséggel néhány mondatban érvelnetek kell valami mellett vagy ellen.

A fogalmazás éri a legtöbbet

A legtöbb pontot érő  és egyben legkomplexebb feladat a központi írásbelin magyarból a fogalmazás, hiszen gyakorlatilag percek alatt kell az adott témában és műfajban kerek, egész lezárt szöveget alkotnotok.  Erre évfolyamtól függetlenül 10 pontot kaphattok.

A javítás során nézik:

  • a tartalmat – például mennyire eredeti az ötletetek, megfelel-e a fogalmazásotok az adott szövegtípus kritériumainak, van-e a szövegetekben önellentmondás
  • a szöveg szerkesztettségét – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • a stílust – például milyen gazdag a szókincsetek, megfelel-e a szóhasználatotok a köznyelvi normának, van-e nyelvhelyességi hibátok stb.
  • a helyesírást – itt számít, hogy mennyi és milyen súlyos helyesírási hibátok van
  • és a külalakot is.

Fontos, hogy ahhoz, hogy értékeljék a fogalmazástokat, a minimum mondatszámot el kell érnetek:

  • a hatosztályos gimnáziumba jelentkezőknél minimum 8 mondat
  • a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizőknél minimum 6 mondat.
  • a 9. évfolyamra felvételizőknél pedig legalább 4 mondat.

Ha jó pontszámot szeretnétek kapni a fogalmazásotokra, akkor ennél természetesen hosszabb szöveget kell írnotok, próbáljátok meg kitölteni a rendelkezésetekre álló helyet. Közben figyeljetek az órára, hiszen, ha például a fogalmazással kezdetetek, és túl hosszú szöveget írtok, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem jut elég időtök a többi feladatra.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a legjobb gimnáziumokban hány pontos központi írásbelit írtak, azt az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.