Átlépte a 110 ezret az SNI-s diákok száma

A KSH gyorsjelentése szerint mintegy 112 ezer sajátos nevelési igényű diák jár óvodába, általános-és középiskolába a 2024/2025-ös tanévben.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy tavalyi tanévben még csak 107 ezer SNI-s diák tanult valamelyik közoktatási intézményben, ami idén újabb 4600 fővel nőtt. Ez azt jelenti, hogy két tanév alatt mintegy 10 ezerrel több SNI-s gyerek jár óvodába, általános-és középiskolába.

A KSH adataiból az is kiderült, hogy az SNI-s diákok döntő többsége (26273 fő) középiskolásként a szakképzésben tanul, és ehhez képest csak 4940-en járnak gimnáziumba.

Bár ezzel kapcsolatban egyelőre nincsen friss adat, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az SNI-s státuszt a gyerekek közel 70 százaléka súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar miatt kapta.

Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna