Átlépte a 110 ezret az SNI-s diákok száma

A KSH gyorsjelentése szerint mintegy 112 ezer sajátos nevelési igényű diák jár óvodába, általános-és középiskolába a 2024/2025-ös tanévben.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy tavalyi tanévben még csak 107 ezer SNI-s diák tanult valamelyik közoktatási intézményben, ami idén újabb 4600 fővel nőtt. Ez azt jelenti, hogy két tanév alatt mintegy 10 ezerrel több SNI-s gyerek jár óvodába, általános-és középiskolába.

A KSH adataiból az is kiderült, hogy az SNI-s diákok döntő többsége (26273 fő) középiskolásként a szakképzésben tanul, és ehhez képest csak 4940-en járnak gimnáziumba.

Bár ezzel kapcsolatban egyelőre nincsen friss adat, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az SNI-s státuszt a gyerekek közel 70 százaléka súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar miatt kapta.

Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.