Minimumpontszám a középiskolákban, lemondó kuratóriumi elnökök - ezek történtek 2024 októberében

Pert vesztett Pankotai Lili, állami ösztöndíjjal támogatja a kormány a fiatal családokat. Mutatjuk, mik történtek 2024 októberében.

  • Székács Linda

Sok "átlagos" állami gimnáziumban meghatározták, hogy a jelentkezéshez legalább hány pontot kellene elérni a diákoknak a központi írásbelin – derült ki több, az Eduline szerkesztőségének küldött olvasói levélből októberben.

A Klebelsberg Központ lapunknak küldött válasza szerint az iskolák eddig is meghatározhatták, hogy a jelentkezőknek mennyi pontot kell elérniük, hogy bekerüljenek az adott iskolába. Erre vonatkozóan azonban októberben az intézmények a tankerületi központoktól is ajánlást kaptak; a cél a gimnáziumi képzés presztízsének növelése.

Így több állami gimnáziumban 100-ból minimum 50 pontot kellene írni a központi írásbelin azoknak a nyolcadikosoknak, akik oda szeretnének jelentkezni. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének, a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákoknak pedig alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a megmérettetésen.

A hónap során ezen felül pert vesztett a korábbi középiskolája, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma ellen Pankotai Lili, Amerikában pedig egyetemek és középiskolák tucatjainak kellett bezárni az idei hurrikánszezon alatt.

Lemondó kuratóriumi tagok, állami ösztöndíj a fiatal szülőknek

Alig néhány nap különbséggel először Palkovics László, a győri egyetem kuratóriumának elnöke mondott le a pozíciójáról, indoklása szerint azért, hogy ezzel is segítse az Erasmus-ügy megoldását. Október 8-án pedig Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke is bejelentette a lemondását, mert úgy érezte; az egyetem további fejlődését azzal tudja leginkább segíteni, ha átadja a helyét a kuratórium élén valaki olyannak, akinek van tudása és tapasztalata a piacosításban, és "ezt a tapasztalatát, lobbierejét a PTE javára tudná és szeretné fordítani.”

Október 29-én pedig a kormány egy olyan törvénymódosításról döntött, amely szerint a fiatal, 30 év alatt családos egyetemistáknak nem kell önköltséget fizetniük, illetve, ha eddig önköltséges képzésre jártak, átsorolják őket állami ösztöndíjas képzésre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.