Palkovics László a lépését azzal indokolta, hogy ezzel segítené a kormány az Erasmus-üggyel kapcsolatos sikeres tárgyalásait az Európai Unióval.
Lemondott a kuratóriumi elnöki posztjáról Palkovics László. Az egykori technológiai és ipari miniszter az október végén soron következő tisztújító ülésig az Alapítvány működésének zavartalansága érdekében a feladatait még ellátja - tudatta a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány sajtóközleményben a kisalföld.hu hírportállal.
A sajtóközleményben az Alapítvány kifejtette, hogy ezzel a lépéssel - mint a felsőoktatási modellváltást irányító volt miniszter – Palkovics szeretné segíteni a magyar kormány törekvéseit „az egyébként súlyosan jogszerűtlen és méltánytalan, a KEKVA egyetemeket sújtó szankciók megszüntetése érdekében”.
„Ebben a politikai vitában sajnos a tudományos teljesítményüktől függetlenül céltáblává váltak a közéleti szerepet vállalók, adott esetben miniszterek. Továbbra is segíteni kívánja a győri Széchenyi István Egyetem fejlődését, amely fennállásának legsikeresebb korszakát éli részben éppen a modellváltás miatti fejlesztések okán” – teszik hozzá a nyilatkozatban.
Palkovics 2022 decemberében vette át a kuratórium elnöki pozícióját. „A győri egyetemet fenntartó szervezet egyike annak a 35 vagyonkezelő alapítványnak, amelyeket állami feladatok kiszervezése nyomán hozott létre a kormány 2020–2021-ben, s egyúttal több ezer milliárd forintot is elhelyezett ezeknél a szervezeteknél” – írta meg a 24.hu.
Így a volt miniszter nem csak a kuratórium vezetését vette át akkor, hanem a fennhatósága alá tartozó több értékes állami vállalatot is. Ilyen volt például a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., amit korábban Palkovics-féle tárca azért alapított, hogy erősíthesse Magyarország pozícióját az autó- és motorsportban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
