Az elmúlt évekkel ellentétben 2024 januárja meglehetősen békésen indult, elmaradtak a szinte már megszokott tiltakozások, sztrájkok és tüntetések az első napokban, miután a kormány 2023. decemberében bejelentette a pedagógusok 32 százalékos béremelését.
Az ehhez szükséges írásos "garancia" az Európai Uniótól januárban érkezett meg, az évközbeni tanárhiányra azonban nem jelentett megoldást. Erre a január 1-jén életbe lépett státusztörvény kínált különböző lehetőségeket, többek között például azt, hogy a kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók lettek tanári feladatokra.
A béremeléssel kapcsolatban kérdéses volt ugyanakkor, hogy az összeg vajon csökkenhet-e majd a pedagógusok teljesítményértékelése miatt, ami szintén a 2024-es év újítása. A számos negatív előrejelzés és találgatás ellenére azonban a kormány végül sztrájktárgyalását követően rendeletben rögzítette, hogy a bérek nem csökkenhetnek egy esetleges rossz értékelés ellenére sem. Ugyanakkor azok, akik jó eredményt érnek el rajta "jól járnak" majd.
Az év első oktatásügyi demonstrációját január 13-án tartották. Az eseményt az Egységes Diákfront szervezte, a célja pedig az volt, hogy a pedagógusok béremelése mellett változást érjenek el az iskolai szegregációban, tanszabadságban és alaptantervben is. A Belügyminisztérium előtt néhány százan gyűltek össze, a végén pedig bejelentették, hogy a Fridays for Future, az Adom Diákmozgalom és az EDF közös kampányt hirdet a zöld jövő érdekében.
Nyolcszáz gyerek fogadta Gyulán Novák Katalint
A januári hónap furcsasága volt Novák Katalin, akkori köztársasági elnök látogatása a Békés megyei Gyulára, ahol nyolcszáz diákot vezényeltek ki az államfő köszöntésére.
"Dr. Görgényi Ernő polgármester úr meghívását tolmácsolva hívják és várják a tanulókat és pedagóguskísérőiket ezen egyedi és ünnepélyes eseményre" - írta az osztályának az egyik pedagógus, bár az illetékes tankerület azt állította, hogy a gyerekek önként vettek részt az eseményen.
Erasmus helyett Pannónia
A törekvések ellenére 2024-ben sem oldódott meg az Erasmus-ügy; a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont Európa programokban. Helyette januárban indult el a kormány külföldi csereprogramja, a Pannónia Program, melynek keretein belül a hallgatók olyan országok egyetemeire is jelentkezhetnek akár, mint Nigéria, Kanada vagy Szingapúr. Ezzel kapcsolatban Hankó Balázs - akkor még felsőoktatásért felelős államtitkárt - is kérdeztük az Educatio Kiállításon. A videót ebben a cikkünkben nézhetitek meg.
