Plusz 500 milliárd forintot szánna a kormány az oktatásra 2025-ben, de ez még mindig nem követi az infláció mértékét sem

A béremelések mértékét a költségvetés ugyanakkor nem tartalmazza.

  • Székács Linda

Több mint 3900 milliárd forintot költene a kormány az oktatásra 2025-ben. 500 milliárd forinttal többet, mint 2024-ben - szúrta ki az Economx a parlament honlapján elérhető költségvetéstervezetben.

Ez alapján több mint 1600 milliárd forintot fordítanának az oktatásban dolgozók bérezésére. Ez magába foglalja az óvodában, általános iskolában, középiskolában és felsőoktatásban dolgozókat is, és teljesül majd a kormány azon korábbi ígérete, hogy az oktatásban dolgozók bére 2025-re eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra pedig közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.

Hiába azonban a többletforrás, a lapnak nyilatkozó Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az oktatásra fordítható kiadások össze még így sem követi az infláció mértékét. A forrást ráadásul szerinte úgy osztják el, hogy az inkább az egyházi fenntartású intézményeknek kedvezzen, mintsem az állami fenntartású iskoláknak.

A szakszervezeti vezető szerint ez nincs rendben. Hozzátette továbbá, hogy tud olyan állami intézményről, ahol wc-deszkák vásárlására gyűjtenek.

Totyik szerint egyébként 2025-ben is várható valamekkora összegű pedagógusbér-emelés, ennek mértékét azonban a költségvetés nem tartalmazza. De Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a nevelést oktatást segítő (NOKS-os) kollégák béremelése sincs benne a költségvetéstervezetben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.