Plusz 500 milliárd forintot szánna a kormány az oktatásra 2025-ben, de ez még mindig nem követi az infláció mértékét sem

A béremelések mértékét a költségvetés ugyanakkor nem tartalmazza.

  • Székács Linda

Több mint 3900 milliárd forintot költene a kormány az oktatásra 2025-ben. 500 milliárd forinttal többet, mint 2024-ben - szúrta ki az Economx a parlament honlapján elérhető költségvetéstervezetben.

Ez alapján több mint 1600 milliárd forintot fordítanának az oktatásban dolgozók bérezésére. Ez magába foglalja az óvodában, általános iskolában, középiskolában és felsőoktatásban dolgozókat is, és teljesül majd a kormány azon korábbi ígérete, hogy az oktatásban dolgozók bére 2025-re eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra pedig közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.

Hiába azonban a többletforrás, a lapnak nyilatkozó Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az oktatásra fordítható kiadások össze még így sem követi az infláció mértékét. A forrást ráadásul szerinte úgy osztják el, hogy az inkább az egyházi fenntartású intézményeknek kedvezzen, mintsem az állami fenntartású iskoláknak.

A szakszervezeti vezető szerint ez nincs rendben. Hozzátette továbbá, hogy tud olyan állami intézményről, ahol wc-deszkák vásárlására gyűjtenek.

Totyik szerint egyébként 2025-ben is várható valamekkora összegű pedagógusbér-emelés, ennek mértékét azonban a költségvetés nem tartalmazza. De Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a nevelést oktatást segítő (NOKS-os) kollégák béremelése sincs benne a költségvetéstervezetben.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.