Plusz 500 milliárd forintot szánna a kormány az oktatásra 2025-ben, de ez még mindig nem követi az infláció mértékét sem

A béremelések mértékét a költségvetés ugyanakkor nem tartalmazza.

  • Székács Linda

Több mint 3900 milliárd forintot költene a kormány az oktatásra 2025-ben. 500 milliárd forinttal többet, mint 2024-ben - szúrta ki az Economx a parlament honlapján elérhető költségvetéstervezetben.

Ez alapján több mint 1600 milliárd forintot fordítanának az oktatásban dolgozók bérezésére. Ez magába foglalja az óvodában, általános iskolában, középiskolában és felsőoktatásban dolgozókat is, és teljesül majd a kormány azon korábbi ígérete, hogy az oktatásban dolgozók bére 2025-re eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra pedig közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.

Hiába azonban a többletforrás, a lapnak nyilatkozó Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az oktatásra fordítható kiadások össze még így sem követi az infláció mértékét. A forrást ráadásul szerinte úgy osztják el, hogy az inkább az egyházi fenntartású intézményeknek kedvezzen, mintsem az állami fenntartású iskoláknak.

A szakszervezeti vezető szerint ez nincs rendben. Hozzátette továbbá, hogy tud olyan állami intézményről, ahol wc-deszkák vásárlására gyűjtenek.

Totyik szerint egyébként 2025-ben is várható valamekkora összegű pedagógusbér-emelés, ennek mértékét azonban a költségvetés nem tartalmazza. De Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a nevelést oktatást segítő (NOKS-os) kollégák béremelése sincs benne a költségvetéstervezetben.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.