Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a tankerületek ajánlást küldtek az állami gimnáziumoknak, hogy minimum hány pontot kellene elérniük a hozzájuk jelentkező diákoknak a központi írásbelin.
A 4 osztályos gimikbe jelentkezőknek 100-ból minimum 50 pontot kellene írniuk a központi írásbelin a nyolcadikosoknak. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének. Nincsenek jobb helyzetben a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákok sem, hiszen nekik alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a híresen nehéz megmérettetésen.
Bár a Klebelsberg Központ (KK) szerint ez csak ajánlás, ebben is az intézmények döntenek, de a KK korábbi, szerkesztőségünknek küldött válaszából az is kiderül, hogy a céljuk a gimnáziumok presztízsének növelése és az átlagos képességű gyerekek szakképzés felé terelése.
A Szülői Hang ezután petíciót indított, amelyben kitértek arra is, hogy "a családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a későbbiekben pedig a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé."
Már eddig is sok módon próbálták a gyerekeket a szakképzésbe irányítani: ösztöndíjjal, pályaorientációs foglalkozásokkal, kérdőívekkel, melyek mind a szakképzést preferálták. Pedig a gyerekek és az ország számára az általános műveltség is fontos, a gimnázium után pedig szélesebb a lehetőség a felsőfokú tanulmányok megválasztására. A továbbtanulási döntés egész életre szól, ezt nem írhatja felül a gazdaság pillanatnyi igénye.
- írták.
A petíciót cikkünk írásáig mintegy 500-an írták alá, sokan köztük szülők és pedagógusok pedig részletesen kifejtették a véleményüket. Több szülő is jelezte, hogy az ajánlott minimumponthatárok főleg az egyébként jól tanuló, de izgulós diákokat érintik a legrosszabbul.
Így is nagyon stresszes a felvételi, ezek után még nagyobb lesz a tétje. Egy izgulós gyerek jövője ne ezen múljon! Ez egy olyan vizsga, amit még ismételni se lehet.
- jegyezte meg az egyik szülő, majd kitért arra is, hogy attól, hogy egyszer rossz napja volt, izgult valaki, még lehet nagyon okos, gimnáziumba való.
Egy másik szülő azt emelte ki, hogy nagyon kevés gyerek tudja 14 évesen, mi szeretne lenni. Nekik időt kellene adni ahhoz, hogy eldönthessék, mi érdekli őket. A gimnáziumba erre van lehetőségük, azonban a szakképzésben túl korán kell választaniuk.
Volt, aki amiatt aggódott, hogy a gyereke technikumba készül, de attól tart, hogy "a mostani gimnáziumi felvételi szigorítással a technikumi ponthatárok is magasabbra emelkednek a gimnáziumból érkezők miatt."
Mások azt emelték ki, hogy a felvételi ponthatárok minden évben a felvételi feladatsorok nehézségétől függenek, ezért értelmetlen előre meghatározni egy nagyon magas pontszámot.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2024-es központi írásbelin a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.
Ugyanakkor a Klebelsberg Központ korábbi, az Eduline-nak küldött válaszában is hangsúlyozta, hogy a minimumponthatárok alatt is be lehet adni a jelentkezést az állami gimnáziumokba, de elvileg előfordulhat, hogy az elvárható pontszám miatt kevesebben adják be a jelentkezésüket és kevesebb osztály indul majd.
A petíciót itt tudjátok aláírni.
