A következő lehetőségek a kórházba kerülés, vagy pedig súlyosabb sérülések esetén nyújthatnak megoldást.
Az Oktatási Hivatal azt javasolja, hogy a szülő mindenképp vegye fel a kapcsolatot az adott intézménnyel, ahova a gyerekük jelentkezni szeretne és jelezze, hogy saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán. Az ilyen esetekben kérhetik, hogy az iskola saját felvételi eljárása szerint valahogy pótolhassa az írásbeli vizsgát.
Az erre vonatkozó törvény alapján az adott iskola igazgatója dönti el, hogy a pótlás lehetséges-e és azt milyen formában teheti meg az adott tanuló. Ám szem előtt kell tartani azt is, hogy az igazgató nem köteles ezt megtenni.
Természetesen a tanuló benyújthatja a jelentkezését kizárólag olyan intézményi tanulmányi területekre is, ahol a felvételi kérelmek elbírálása a tanulmányi eredmények alapján történik.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
