Középiskolai felvételi 2025: ezek a gimnáziumok nem kérnek központi írásbelit Vas vármegyében

A legtöbb ilyen intézmény Szombathelyen található.

  • Rodler Lili

Már elérhetőek a középiskolák tájékoztatói, amiből kiderül, hogy milyen osztályokat indítanak a 2025/26-os tanévben. Ebben határozták meg többek között a felvételi eljárás módját, és azt is hogyan számolják a pontokat.

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatják a pontokat:

  • vagy csak az általános iskolai jegyek,
  • vagy az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye,
  • vagy az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

A KIFIR rendszerében megnéztük a tanulmányi területek keresésénél, hány Vas vármegyei gimnázium nem kéri a központi írásbelit a nyolcadikosoktól.

Az intézmények listája:

  1. Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium – Kőszeg
  2. Boldog Brenner János Általános Iskola és Gimnázium – Szombathely
  3. Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium – Celldömölk
  4. Körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium – Körmend
  5. Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium – Kőszeg
  6. Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium – Szombathely
  7. Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium – Szombathely
  8. Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola – Szombathely
  9. Szent Gotthárd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum – Szentgotthárd
  10. Mate Meršić Miloradić Horvát Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - Szombathely
  11. Illés Labdarúgó Akadémia Gimnáziuma és Kollégiuma - Szombathely
  12. Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium - Kőszeg

Fontos kiemelni, hogy a fenti intézmények egyes tagozatain eltérhetnek a felvételi követelmények. Ezért nem elég csak a kiválasztott iskolára, hanem a pontos tagozatra is külön rá kell keresni, hogy kiderüljenek a felvételi követelmények.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.