Egy hét alatt több mint 80-an kaptak vírusfertőzést egy pesti iskolában

Egyelőre nem azonosították a vírus pontos típusát.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) adatai szerint a 42. héten két iskolában is vírusfertőzés okozta megbetegedéseket jelentettek, de a szamárköhögés időszaka sem ért még véget – írja a Pénzcentrum.

Október 14. és 20. között egy Tolna vármegyei általános iskolában hányás és hasmenés vezető tünetekkel enterális, tehát a beleket érintő járvány alakult ki. A 168 főből összesen 53-an kapták el a betegséget: 50 diák és 3 dolgozó. Ebből 1 gyerek szorult kórházi ellátásra. Az intézményben végzett járványügyi vizsgálat szerint nem ételmérgezés volt a kiváltó ok, feltételezhetően vírusfertőzés okozta a megbetegedéseket.

Ezen kívül Pesten is hasonló járvány alakult ki egy általános iskolában október 15-től kezdődően. A jellemző tünetek közé tartozott a hányinger, hányás, hasmenés, hőemelkedés és hasi fájdalmak. A 429 fős iskolából 85-en voltak érintettek, ebből 80 diák és 5 dolgozó. Ebben az esetben is feltételezhetően kontakt úton terjedt vírusfertőzésről volt szó.

Az NNGYK arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra sem ért véget a szamárköhögés fertőzési időszaka. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül 41 szamárköhögés megbetegedés gyanúját rögzítették. A bejelentések a fővárosból és 16 vármegyéből érkeztek.

Továbbá az adatokból az is kiderült, hogy 2024. október 14 - 20. között az országban 201 000 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A betegek legnagyobb százaléka (46,3%) 0-14 éves volt, 25,5 százalékuk pedig a 15-34 éves korosztályból került ki.

Szeptembertől már az orvos rögzíti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a gyerek betegségének adatait, így az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe is. Arról, hogyan változott az iskolákban az igazolás menete az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.