Egy hét alatt több mint 80-an kaptak vírusfertőzést egy pesti iskolában

Egyelőre nem azonosították a vírus pontos típusát.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) adatai szerint a 42. héten két iskolában is vírusfertőzés okozta megbetegedéseket jelentettek, de a szamárköhögés időszaka sem ért még véget – írja a Pénzcentrum.

Október 14. és 20. között egy Tolna vármegyei általános iskolában hányás és hasmenés vezető tünetekkel enterális, tehát a beleket érintő járvány alakult ki. A 168 főből összesen 53-an kapták el a betegséget: 50 diák és 3 dolgozó. Ebből 1 gyerek szorult kórházi ellátásra. Az intézményben végzett járványügyi vizsgálat szerint nem ételmérgezés volt a kiváltó ok, feltételezhetően vírusfertőzés okozta a megbetegedéseket.

Ezen kívül Pesten is hasonló járvány alakult ki egy általános iskolában október 15-től kezdődően. A jellemző tünetek közé tartozott a hányinger, hányás, hasmenés, hőemelkedés és hasi fájdalmak. A 429 fős iskolából 85-en voltak érintettek, ebből 80 diák és 5 dolgozó. Ebben az esetben is feltételezhetően kontakt úton terjedt vírusfertőzésről volt szó.

Az NNGYK arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra sem ért véget a szamárköhögés fertőzési időszaka. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül 41 szamárköhögés megbetegedés gyanúját rögzítették. A bejelentések a fővárosból és 16 vármegyéből érkeztek.

Továbbá az adatokból az is kiderült, hogy 2024. október 14 - 20. között az országban 201 000 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A betegek legnagyobb százaléka (46,3%) 0-14 éves volt, 25,5 százalékuk pedig a 15-34 éves korosztályból került ki.

Szeptembertől már az orvos rögzíti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a gyerek betegségének adatait, így az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe is. Arról, hogyan változott az iskolákban az igazolás menete az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.