Új igazolási rendszer - mikor kell jelezni a betegséget a gyerekorvosnak?

Szeptembertől más rendszer alapján működik a betegségek igazolása.

  • Székács Linda

Nátha, influenza, megfázás. Az őszi időszakban gyakoriak a felső légúti megbetegedések, de más típusú betegségek is gyorsabban terjednek, főleg az iskolákban és az óvodákban, ezért gyakran előfordul, hogy egyik napról a másikra ágynak esik az óvodás vagy iskolás.

A hiányzásokat minden esetben igazolni kell. Ennek módja szeptembertől megváltozott, míg ugyanis korábban papíralapú igazolást vártak az oktatási intézmények, ettől a tanévtől kezdve a háziorvosoknak elektronikusan kell rögzíteniük a betegséget az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén, ami átkerült a KRÉTA tanulmányi rendszerébe. A folyamat teljes mértékben az orvosok és az iskolák között zajlik, a szülőnek (és a diáknak) nincs egyéb dolga azon kívül, hogy szóljon arról, ha beteg a gyereke és szükség esetén orvoshoz vigye.

A betegség tényéről ugyanakkor érdemes már rögtön az első napon szólni. A legtöbb gyerekorvos elfogadja, ha ezt telefonon vagy e-mailben jelzik. Vizsgálatra - ha szükség van - akár később, az elkövetkezendő napokban is bemehet a beteg.

Enyhe, gyors lefolyású betegségek esetén erre általában nincs szükség. Ilyenkor 3-4-5 napos igazolást állít ki az orvos. Ha azonban ennyi idő alatt nem gyógyul meg a beteg, az orvosnak új igazolást kell felvinnie a rendszerbe.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.