Idén eddig 120 iskolában indult komplex kivizsgálás a magas lemorzsolódási szint miatt

Októberben és novemberben pedig még 25 intézményt fognak átfogóan kivizsgálni, ugyan ezekből az okokból kifolyólag.

  • Rodler Lili

Tavaly óta megduplázódott azoknak a köznevelési intézményeknek a száma, ahol az Oktatási Hivatalnak vizsgálatokat kellett indítania a gyenge kompetenciamérési eredmények és a magas lemorzsolódási szint miatt – tudta meg a Népszava.hu.

Az ilyen fajta ellenőrzések 2022 májusában indultak, miután a kormány egy rendeletmódosítással bővítette ki az iskolai ellenőrzések típusait. Az OH szakértői bizottságának, akár külsős szakértők bevonásával akkor kell átfogó vizsgálatot indítania,

  • ha egy iskola az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciamérések során;
  • ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor;
  • ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál;
  • ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.

 

Az OH továbbá azt is közölte, hogy

  • a kompetenciamérési eredmények miatt eddig 82 esetben,
  • a tanulói lemorzsolódás miatt 77 esetben,
  • az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készítendő fejlesztési vagy intézkedési terv hiánya miatt 41 esetben indult ellenőrzés.

 

A Hivatal, a lap további érdeklődésére azt is közölte, hogy eddig 15 intézmény esetében indult utóellenőrzés, aminek a során megállapították, hogy az intézmények az intézkedési tervben foglaltakat jellemzően végrehajtják, a célok 4 intézményben részben, 2 esetében nem valósultak meg.

Korábban a komplex ellenőrzések elindulását sok szakértő és szakmai szervezet is kritizálta, mivel a teljes felelősséget a magoldással kapcsolatban, az iskolákra hárítja a Hivatal. Az igazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tanulói lemorzsolódás, vagyis a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében is, pedig az okok rendszerint túlmutatnak az iskola határain.

A KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint, amivel korábban az Eduline-on is átfogóan foglalkoztunk, a korai iskolaelhagyók (azok a 18-24 évesek, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van és nem vesznek részt semmilyen képzésben) aránya Magyarországon 11,6 százalék volt 2023-ban, ami a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban.

Nem csak a konkrét iskolaelhagyók aránya magas, hanem a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya is. A 2023/2024-es tanév második félévében nagyjából 19,3 ezer, a köznevelésben tanuló diák volt kitéve a lemorzsolódás veszélyének. Ez a szám pedig nem tartalmazza a szakképzésben tanulók adatait. Persze a lemorzsolódások mögött rendszerint a nehéz családi körülmények, szociális és gazdasági gondok, illetve személyes problémák is szerepet játszanak a tanulási nehézségek mellett.

A KSH egy korábbi elemzésében azt is elismerte, hogy a kedvezőtlen folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18-ról 16 évre csökkent.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.