Közeleg a középiskolai felvételi határideje de még fogalmatok sincs, hol és mit szeretnétek tanulni? Segítünk dönteni! Új, Pályaválasztási kisokos cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, hol és mit tanulhattok, ha a következő tanévtől középiskolások lesztek. Ebben a részben a négy évfolyamos gimnáziumokról olvashattok.
"Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!" - szól Jószef Attila Altató című költeménye.
Egész kicsi korunktól kezdve arról álmodozunk, mik leszünk majd, ha felnövünk. A válaszadás sokak számára kezd egyre égetőbb lenni, hiszen a nyolcadik osztályos diákok és a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba készülő 10 és 12 éveseknek legkésőbb 2025. február 20-án le kell adni a jelentkezést a kiválasztott közéfokú iskolákba, ahol a következő tanévtől folytatnátok a tanulmányaitok. Segítünk dönteni.
Mit adnak a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok?
Míg a legtöbb diák 14-15 éves korában, vagyis nyolcadik osztályban kerül először választás elé a továbbtanulásával kapcsolatban, vannak gyerekek, akik a családjukkal már 10 vagy 12 éves korukban úgy határoznak, hogy iskolát váltanak.
Ennek több oka is lehet. Ezek az iskolák kiutat jelenthetnek például egy kevésbé jó osztály- vagy iskolaközösségből, de kifejezetten jó választás lehet egy ilyen intézmény azoknak a jó képességű diákoknak is, akik nem szeretnének később "tananyagot ismételni". A nyolc- és hatosztályos intézményekben ugyanis máshogy oszlik el a tananyag, mint a négyosztályos gimnáziumokban, ahol például a kilencedik osztály történelemből az őskorral és ókorral indul. Azzal az anyaggal, amit - bár alacsonyabb szinten - de megtanultak már a gyerekek ötödikben.
De lehet motiváció pusztán csak annyi is, hogy az osztályból több gyerek is másik iskolába jelentkezik, és az sem utalsó szempont, hogy ezek a gimnáziumok jellemzően alaposan megválogatják, hogy kiket vesznek fel. A jelentkező diákoknak meg kell írni például a központi írásbeli felvételi vizsgát és nagyon gyakran szóbeli felvételiket is tartanak ezek az intézmények. Nagy az esély tehát arra, hogy a jelentkező diák egy olyan osztályba kerüljön be, ahol nem nagyon vannak gyengébb képességű gyerekek, akik visszatartják a tanulásban vagy hátráltatják az odafigyelésben.
Hogy egy ilyen közeg hosszabb távon mennyire jó, azt az oktatáskutatók gyakran vitatják, szerintük ugyanis ez a rendszer növeli a szegregációt és az egyenlőtlenségeket. Mindenesetre az elmúlt évek felmérései azt mutatják, hogy a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok tanulói jellemzően jobb eredményeket érnek el a különböző évközi méréseken, mint az azonos életkorú, de általános iskolában tanuló társaik. Mindemellett pedig a nyelvtanulás is erős(ebb) lehet ezekben az intézményekben. Mindez pedig vonzó szempont lehet azoknak a családoknak és diákoknak, akik tudják, hogy a felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni, lehetőleg minél jobb eredménnyel.
Önállóságra nevel
Hogy érv vagy ellennérv inkább a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokkal kapcsolatban, hogy ez az intézménytípus már egészen korán önállóságra nevel, azt mindenki maga dönti el. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy ezeknek az iskoláknak a többsége nagyobb településeken, megyeszékhelyeken található, így a sikeresen felvett diáknak - amennyiben nem helyben él - nagy valószínűsséggel reggelente buszoznia kell, vagy esetleg kollégiumba költözni.
Mindezek egyébként szintén elősegítik a tanulók önállósodását, hiszen meg kell tanulniuk egyedül közlekedni, egyedül tanulni, egy közösségben, egy szobában élni más diákokkal, valamint beosztani a pénzüket.
Ezekben egyébként akár a nagyobb diákok is segítségükre lehetnek. A nyolc- és hatosztályos középiskolákban ugyanis a tanulók jellemzően egy épületben vannak a felsőbbéves diáktársaikkal, tehát akár a 17-18 éves végzősökkel is. Egy kis bátorsággal és az iskola ösztönzésével (közös iskolai programok, mentorprogram, stb) tehát az sem lehetetlen, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki velük, és az idősebb tanulók segítsék a fiatalabb társaikat.
Hogyan lehet bekerülni?
Míg a nyolcadikos diákok számára az általános iskolák segítséget nyújtanak a középiskolai felvételiben, a fiatalabb osztályokban nem szívesen "reklámozzák" a nyolc- és hatosztályos középiskolába való jelentkezés lehetőségét. Éppen ezért érdemes a szülőknek képbe kerülni a jelentkezés folyamatával, és a saját kezükbe venni az ügyintézést.
A középiskolák a felvételi követelményeiket a felvételi tájékoztatóikban határozzák meg, ami megtalálható a honlapjaikon és a KIFIR rendszerében.
"Amennyiben a kiszemelt tanulmányi terület esetén a középiskola a felvétel feltételeként előírta a központi írásbeli vizsgán történő részvételt, úgy a tanulót 2024. december 2-ig egyénileg kell jelentkeztetni a vizsgára, közvetlenül az általa választott vizsgaszervező intézményben. A tanuló a vizsgát bármely, az adott vizsgatípusban vizsgát szervező intézményben megírhatja, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezi-e benyújtani a felvételi kérelmét az adott intézménybe vagy sem. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét a Hivatal 2024. november 15-ig teszi közzé a honlapján" - írják.
A jelentkezésről bővebben ide kattintva olvashattok.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
