Ennyi ösztöndíjat kapnak a szakképzésben tanulók a 2024/2025-ös tanévben

Közel 60 ezer forintot is kaphat egy technikumba járó 12. osztályos diák, ha odafigyel a jegyeire. Ami nem kevés, főleg egy otthon élő tizenévesnek. Mutatjuk, mitől függ, hogy a szakképzésben ki, mekkora tanulmányi ösztöndíjra jogosult.

Egy 2020-as kormányrendelet értelmében a szakképzésben tanulók ösztöndíjának alapja „a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege”, amely 2024/2025-ös tanévben 100 ezer forint, pont annyi, mint tavaly.

Hogy végül melyik diák mekkora összeget kap, több tényezőtől is függ. Többek között attól, hogy milyen iskolába, hányadik osztályba jár, de a nyelvi előkészítő is számít.

Vagyis a 2024/2025-ös tanévben havonta:

  • nyelvi előkészítő osztályban: 8 ezer forint
  • technikumban 9-10. osztályban: 8 ezer forint
  • szakképző iskola 9. osztályában: 16 ezer forint
  • műhelyiskolában: 16 ezer forint

ösztöndíjat kapnak a diákok.

Szakképzési ösztöndíj a 2024/2025-ös tanévben

A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán azonban ennél jóval többet is hazavihetnek a tanulók, ha egy kicsit is odafigyelnek a tanulmányaikra. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 százalék, azaz 8 ezer forint
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 százalék, azaz 25 ezer forint
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 százalék, azaz 42 ezer forint
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál 59 százalék, azaz 59 ezer forint
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16 ezer forint/hó

Fontos, hogy a szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra kivéve, a duális képzésben résztvevőket, azokat, akiknek évet kell ismételniük vagy szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

A szakképzési ösztöndíjat a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki és utalják el, nem kell senkinek sem külön igényelnie. Jó tudni, hogy a diákok nemcsak a tanév 10 hónapjára, hanem az egyetemistákkal ellentétben júliusra és augusztusra is kapnak ösztöndíjat. A nyári hónapokra járó összeget júniusban folyósítják a számukra. A szeptemberit viszont csak októberben, akkor azonban egyszerre két havi ösztöndíjat utalnak nekik.

A gimnazistáknak nem jár semmi

Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos gimnáziumba járóknak alanyi jogon a tanulmányaikért semmilyen ösztöndíj sem jár, de az egyetemisták is a 2024/2025-ös tanévben is csak körülbelül 10 és 40 ezer forint tanulmányi ösztöndíjat kapnak, feltéve, ha állami ösztöndíjasként nappali tagozatra járnak és a legjobban tanulók 50 százalékába esnek bele.

Például az ELTE BTK-n pedig 8400 forint az idei őszi szemeszterben a minimális tanulmányi ösztöndíj, amit 4,4-es ösztöndíjátlagtól utalnak. A BME GTK-n pedig a műszaki menedzser alapképzésen 3,3-as ösztöndíjátlagra van, akinek 10 400 forint jár, de a legjobban tanuló 5,00 fölötti átlagot teljesítő hallgatók tankörtől függetlenül is csak havi 40-45 ezer forint közötti összeget kapnak.

Ha azt is hozzávesszük, hogy egy szakképzésben tanuló diák nagy eséllyel még otthon, a szüleivel lakik (nem kell saját magát eltartania, mint például egy a lakóhelyétől távol tanuló egyetemistának), akkor anyagilag rövid távon biztosan megéri szakmát tanulni.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.