Mi történik, ha egy pedagógus fizikailag vagy lelkileg bántalmaz egy diákot?

A köznevelési törvény szerint a diákok bántalmazása semmilyen formában sem megengedett, így azok bármelyike komoly szankciókat vonhat maga után.

  • Székács Linda

Elcsattanó pofonok, megrángatott fülek, Mauglinak csúfolt 5 éves autista, rendszeresen verbálisan bántalmazott 9 éves, büntetésből az osztálytársaik előtt alsóneműre vetkőztetett kisdiákok.

Bizonyos esetekben hajlamosak túlzásba esni a pedagógusok, ha a tanulók fegyelmezéséről van szó, holott a köznevelési törvény szigorúan szabályozza, hogyan léphetnek fel a tanárok a rendetlenkedő diákokkal szemben. Fizikai és lelki erőszak semmilyen esetben sem alkalmazható.

A köznevelési törvény 46. § (2) bekezdése szerint a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak

- olvasható az Oktatási Jogok Biztosának honlapján.

Az Oktatási Jogok Biztosához évente számos megkeresés érkezik olyan szülőktől, akik úgy vélik, a gyerekeiket valamilyen módon bántalmazta egy pedagógus az óvodában vagy iskolában, az intézménytől és az illetékes fenntartótól azonban nem kaptak megfelelő segítséget.

A bántalmazásokkal kapcsolatban az OJB azt írja, ezek fegyelmi vétségeknek számítanak, amelyek

  • szóbeli figyelmeztetést,
  • írásbeli megrovást,
  • a jutalmazás lehetőségéből legfeljebb hat hónapra történő kizárást,

súlyos esetekben pedig a pedagógus jogviszonyának megszűnését, valamint - ha a szülők feljelentést tesznek - rendőrségi eljárást is vonhatnak maguk után.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.