A mulasztás egy speciális esete a késés. Mutatjuk, mit mond róla a jogszabály.
Tényleg rögzíteni kell 1-2 perces késést is a Krétában? - vettte fel egy általános iskolás gyereket nevelő szülő a Szülői Hang Facebook-csoportjában.
A felvetésre számos visszajelzés érkezett. Sokan sérelmezték, hogy a gyerekeiknek azért is beírtak a Krétába, mert hosszú volt a sor a mosdóban, ezért 1-2 percet késtek a tanóráról.
Hogy a nem jelentős idejű, néhány perces késéseket a pedagógusok rögzítik-e a rendszerben, az nagyban függ a tanár személyétől és szigorúságától. Az Oktatási Jogok Biztosának honlapján ugyanakor a késésekkel kapcsolatban az szerepel, hogy a késés a mulasztás egyik speciális esete.
Ezzel kapcsolatban az illetékes EMMI rendelet úgy rendelkezik, hogy;
ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben rendszeresek a rövidebb-hosszabb idejű késések, amelyek időtartama összeadva eléri a 45 percet bármikor a tanév során, jogosan ír be a pedagógus igazolatlan hiányzást. Egyszeri alkalommal egy 1-2 perces hiányzás azonban a Krétába való beíráson kívül semmilyen komoly következményt nem von maga után, ha nem válik rendszeressé.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
