Hány igazolatlan hiányzás után szűnik meg a tanulói jogviszony?

Az igazolatlan hiányzások komoly szankciókkal, akár pénzbírsággal, a családi pótlék megvonásával és a gyámhivatal közbelépésével járnak, a nem tanköteles korú tanulók jogviszonya pedig egy idő után törvényileg megszűnik.

  • Székács Linda

"A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt"- szerepel az EMMI rendeletben.

A rendelet szerint a tanulót, kiskorú tanuló esetén pedig a szülőt az intézménynek legalább két alkalommal írásban kell figyelmeztetnie az igazolatlan mulasztás következményeire.

Három óra igazolatlan hiányzás esetén ez osztályfőnöki figyelmeztetést és a gyermekjóléti szolgálat bevonását, huszonegy igazolatlan hiányzás után már fegyelmi eljárást von maga után. Míg azonban a tanköteles tanulók harminc óra igazolatlan hiányzást követően is folytathatják a tanulmányaikat - de a szüleiket a hatóságok 5 és 150 ezer forint közötti pénzbírságra büntetik - , a nem tanköteles korú tanulók jogviszonya ekkor törvényileg megszűnik, amiről az iskola írásban értesíti őket.

Ha egy tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzásainak száma eléri az 50 órát, értesítik az illetékes gyámhivatalt. Ebben az esetben fél évre véglegesen megvonhatják a családi pótlékot, a tanulót pedig védelembe vehetik.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.