Hány hiányzás után kell osztályozó vizsgát tenni?

Június 21-én véget ér a 2023/24-es tanév. Mutatjuk, milyen esetekben kellhet osztályozó vizsgát tenni.

  • Székács Linda

Dolgozatok tömkelegét írhatják a diákok a tanév vége előtti utolsó napokban. Vagy azért, mert két jegy között állnak, vagy azért, hogy legyen elég érdemjegyük ahhoz, hogy lezárhassák őket.

Vannak azonban bizonyos esetek, amikor egyszerűen nem sikerül elég érdemjegyet összeszedni a tanévben. Például azért, mert egy hosszan tartó betegség miatt a diák rengeteget hiányzott az iskolából. Ezekben az esetekben kerül képbe az osztályozó vizsga.

Az erre vonatkozó jogszabály szerint osztályozó vizsgát tehet egy tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (a fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanuló kivételével)
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A jogszabály hiányzásra vonatkozó paragrafusa szerint ebben az esetben akkor kell osztályozó vizsgát tennie az érintett tanulónak, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

  • együttesen meghaladta a 250 tanítási órát,
  • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
  • alapfokú művészeti iskolában a tanítás órák egyharmadát,
  • egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt elegendő érdemjeggyel értékelhető.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint osztályozó vizsgát az iskola a tanév során bármikor szervezhet. A részletekről ide kattintva olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.