Akár 150 ezer forintos bírságot is kaphatnak azok a szülők, akiknek a gyereke túl sok igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A legszegényebbeknek nincs más választása, mint börtönbe vonulni.
A gyerekeik igazolatlan órái miatt kerülnek börtönbe egy borsodi falu lakói, mert nem tudják kifizetni a rájuk kiszabott büntetéseket – hangzik el a Szabad Európa Szabadon egyik epizódjában, amit korábban a Telex szemlézett.
Az Adósok börtöne című részben Báthory Róbert, az adás készítője arról számol be; tavaly szeptemberig több mint 3600 esetben összesen 105 millió forintra bírságoltak meg családokat azért, mert a gyerekeik lógnak, vagy egyáltalán nem járnak iskolába.
A riportban az egyik megszólalót, Ficzu Andrásnét nemrég például 100 ezer forint pénzbírságra büntették, mert az egyik fia 40 igazolatlan órát gyűjtött össze. Az asszony szerint nem ez volt az első eset, a család ugyanis 12 gyereket nevel, akik volt, hogy annyit lógtak az iskolából, hogy mindkét szülőnek börtönbe kellett vonulnia, mivel esélyük sem volt a bírság magas összegének kifizetésére. Magyarországon ugyanis szabálysértésnek számít, ha egy iskolaköteles gyerek 30 napnál több igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A hatóságok ezért 5 és 150 ezer forint pénzbírsággal és a családi pótlék megvonásával büntethetik a családokat, aminek tavaly mindössze a 40 százalékát fizették be, a fennmaradó összegért pedig vállalták a börtönbüntetéseket.
,,Akiknek nincs pénzük, fényévekkel gyorsabban kerülnek be a börtönbe, mert nincs semmijük"
- tette hozzá Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság jogásza. Szerinte Magyarországon minél tehetősebb és befolyásosabb valaki, minél több kapcsolattal rendelkezik, annál kisebb az esélye, hogy börtönbe kerüljön, a legszegényebbek számára viszont nem léteznek kiskapuk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
