Akár 150 ezer forintos bírságot is kaphatnak azok a szülők, akiknek a gyereke túl sok igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A legszegényebbeknek nincs más választása, mint börtönbe vonulni.
A gyerekeik igazolatlan órái miatt kerülnek börtönbe egy borsodi falu lakói, mert nem tudják kifizetni a rájuk kiszabott büntetéseket – hangzik el a Szabad Európa Szabadon egyik epizódjában, amit korábban a Telex szemlézett.
Az Adósok börtöne című részben Báthory Róbert, az adás készítője arról számol be; tavaly szeptemberig több mint 3600 esetben összesen 105 millió forintra bírságoltak meg családokat azért, mert a gyerekeik lógnak, vagy egyáltalán nem járnak iskolába.
A riportban az egyik megszólalót, Ficzu Andrásnét nemrég például 100 ezer forint pénzbírságra büntették, mert az egyik fia 40 igazolatlan órát gyűjtött össze. Az asszony szerint nem ez volt az első eset, a család ugyanis 12 gyereket nevel, akik volt, hogy annyit lógtak az iskolából, hogy mindkét szülőnek börtönbe kellett vonulnia, mivel esélyük sem volt a bírság magas összegének kifizetésére. Magyarországon ugyanis szabálysértésnek számít, ha egy iskolaköteles gyerek 30 napnál több igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A hatóságok ezért 5 és 150 ezer forint pénzbírsággal és a családi pótlék megvonásával büntethetik a családokat, aminek tavaly mindössze a 40 százalékát fizették be, a fennmaradó összegért pedig vállalták a börtönbüntetéseket.
,,Akiknek nincs pénzük, fényévekkel gyorsabban kerülnek be a börtönbe, mert nincs semmijük"
- tette hozzá Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság jogásza. Szerinte Magyarországon minél tehetősebb és befolyásosabb valaki, minél több kapcsolattal rendelkezik, annál kisebb az esélye, hogy börtönbe kerüljön, a legszegényebbek számára viszont nem léteznek kiskapuk.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
