A friss OECD-jelentés is megerősítette, hogy Magyarországon alsóban a legmagasabb az évfolyamismétlők aránya.
Az OECD friss jelentésében azt is vizsgálta, hogyan alakul az évfolyamismétlők száma alsóban, felsőben és a középiskolában. Ebből kiderült, hogy Magyarországon az alsósok 2,1%-a, a felsősök 1,7%-a és a középiskolások ók 2,2%-a isméti az évfolyamot.
Ehhez képest az OECD-országokban átlagosan alsóban 1,5 %, felsőben 2,2 %, míg a középiskolában 3,2 %.azokban a diákoknak az aránya, akiknek évet kell ismételniük. Az adatokból látszik, hogy Magyarországon jóval magasabb alsóban az évfolyamismétlők aránya, amely később felsőben drasztikusan lecsökken, majd középiskolában megint egy kicsit nő.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is köztük a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog. Ezt a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése is megerősíti, ők is arról számoltak be, hogy a 2022/2023-as évben megnőtt az évismétlők aránya, különösen az első évfolyamosok körében.
A Hintalovon szerint a fent említett adatok összefüggésbe hozhatóak azzal, hogy 2020-ban bevezetésre került a 6 éves gyerekek kötelező beiskolázása, aminek következtében sem a szülők, sem az óvodapedagógusok nem dönthetnek arról, hogy egy gyerek iskolaérett-e már. 2020 óta az Oktatási Hivatal (OH) kapta meg a döntés jogát. Továbbra is a szülőknek kell benyújtaniuk az ezzel kapcsolatos kérvényt, amelyben egy indoklást is kell írniuk, ez alapján hozza meg a döntést az OH.
Ez azt eredményezte, hogy rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett. Lényegesen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban, míg a 2019-es tanévben a hatévesek 63,7 százaléka járt oviba, addig a 2021/2022-es tanévben már csak az 50,6 százalékuk. A Hivatal egyébként magas arányban fogadja el a kérvényeket, de a változtatás óta kevesebb szülő él a lehetőséggel, a 2023/24-es tanévre vonatkozóan a beérkezett 22 743 kérelem közül 22 318-at engedélyezett az OH.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
