Az a cél, hogy a Miskolci Egyetem tanárképzésének gyakorlóiskolája legyen.
A Miskolci Egyetem (ME) fenntartásába került a miskolci Földes Ferenc Gimnázium a köznevelésért felelős miniszter nevében eljáró köznevelésért felelős államtitkárság döntése alapján - közölte az egyetem kommunikációs központja csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a gimnázium tanárai és diákjai a 2024/25-ös tanévet már az új intézményi rendszerben kezdik meg. Hozzáteszik; az egyetem a középiskola fenntartói átvételét azzal a szándékkal fogalmazta meg, hogy az intézmény a jövőben az ME gyakorlógimnáziumaként működjön.
"A felsőoktatási intézményt fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány hozzájárulásával elindított kezdeményezést a gimnázium tanári kara egyhangúlag támogatta. A fenntartói jog átvételéről szóló igényt a Miskolci Tankerületi központ terjesztette fel a köznevelésért felelős miniszterhez, az ő nevében eljáró államtitkárság pedig az átvételt engedélyezte" - írják.
Horváth Zita, az ME rektora a döntés kézhezvételét követően úgy fogalmazott; "a gimnázium az egyetemen folyó tanárképzéshez kapcsolódva gyakorlóiskolaként működhet tovább".
Az elmúlt időszakban egyébként több egyetem is kezdeményezte, hogy középiskolák kerüljenek a fenntartásukba. Úgy tudjuk, február végéig mintegy hatvan ilyen kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz. Bár kérésünk ellenére ezeknek az intézményeknek a listáját nem kaptuk meg, néhány fenntartóváltásoz kapcsolódó ügy napvilágot látott.
A Gábor Dénes Egyetem például a Tamási Áron Gimnázium fenntartóváltását kezdeményezte, ami felmenő rendszerben fizetőssé vált volna. Ez ellen a szülők és a diákok is tiltakoztak, de a Pedagógusok Demokratikus Szervezete is felszólalt a fenntartóváltás ellen, így attól a felsőoktatási intézmény visszalépett. A Milton Friedman Egyetem pedig az ország egyik legjobb intézményének számító Veres Péter Gimnázium fenntartására jelentkezett be, szintén sikertelenül.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
