Az a cél, hogy a Miskolci Egyetem tanárképzésének gyakorlóiskolája legyen.
A Miskolci Egyetem (ME) fenntartásába került a miskolci Földes Ferenc Gimnázium a köznevelésért felelős miniszter nevében eljáró köznevelésért felelős államtitkárság döntése alapján - közölte az egyetem kommunikációs központja csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a gimnázium tanárai és diákjai a 2024/25-ös tanévet már az új intézményi rendszerben kezdik meg. Hozzáteszik; az egyetem a középiskola fenntartói átvételét azzal a szándékkal fogalmazta meg, hogy az intézmény a jövőben az ME gyakorlógimnáziumaként működjön.
"A felsőoktatási intézményt fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány hozzájárulásával elindított kezdeményezést a gimnázium tanári kara egyhangúlag támogatta. A fenntartói jog átvételéről szóló igényt a Miskolci Tankerületi központ terjesztette fel a köznevelésért felelős miniszterhez, az ő nevében eljáró államtitkárság pedig az átvételt engedélyezte" - írják.
Horváth Zita, az ME rektora a döntés kézhezvételét követően úgy fogalmazott; "a gimnázium az egyetemen folyó tanárképzéshez kapcsolódva gyakorlóiskolaként működhet tovább".
Az elmúlt időszakban egyébként több egyetem is kezdeményezte, hogy középiskolák kerüljenek a fenntartásukba. Úgy tudjuk, február végéig mintegy hatvan ilyen kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz. Bár kérésünk ellenére ezeknek az intézményeknek a listáját nem kaptuk meg, néhány fenntartóváltásoz kapcsolódó ügy napvilágot látott.
A Gábor Dénes Egyetem például a Tamási Áron Gimnázium fenntartóváltását kezdeményezte, ami felmenő rendszerben fizetőssé vált volna. Ez ellen a szülők és a diákok is tiltakoztak, de a Pedagógusok Demokratikus Szervezete is felszólalt a fenntartóváltás ellen, így attól a felsőoktatási intézmény visszalépett. A Milton Friedman Egyetem pedig az ország egyik legjobb intézményének számító Veres Péter Gimnázium fenntartására jelentkezett be, szintén sikertelenül.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
