Regisztrálni a területileg illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályainál lehet. Mutatjuk a részleteket.
Június 17-én elindult a jelentkezés a kormány Nyári diákmunka programjára.
A programban 16-25 év közötti, munkaviszonyban nem álló nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók vehetnek részt. Regisztrálni a területileg illetékes járási ( vagy fővárosi kerületi) hivatalnál lehet.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a program támogatására idén 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre, amivel előreláthatólag 19-20 ezer diák munkavállalását segíthetik.
"Az állam az önkormányzati szférában legfeljebb 2 hónapra teljes egészében megtéríti a legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás után fizetett bért. A versenyszférában a Nyári diákmunka programban legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, a munkabér 75 százalékát az állam adja, a többit a vállalatok fizetik" - írta korábban az MTI.
A diákmunka programban a kereset alakulásának lényeges szempontja, hogy szakképzettséget igényel-e az adott munkakör. Az államtitkár szerint az önkormányzati szférában szakképzettség esetén havi 200 ezer forint, szakképzettség nélküli munkakörben havi 160 ezer forint felett lehet a nettóbér, míg a versenyszférában 265 ezer és 210 ezer forint körül alakul.
A Nyári diákmunka programot egyébként először 11 évvel ezelőtt, 2013-ban indították. Célja, hogy a nyári hónapokban megnövekedő munkaerő kielégítésére a munkáltatók a diákmunkásokat részesítsék előnyben, ezért a munkáltatóknak (amennyiben regisztrálnak) a júliusi-augusztusi hónapokban támogatást nyújtanak.
A diákok leghamarabb 2024. július 1-jén állhatnak munkába.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
