Itt vannak a nyári diákmunkák legfontosabb tudnivalói

A tapasztalat és a jártasság hiánya miatt a diákok kiszolgáltatottabbak a munka világában, mint a felnőttek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium egy diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatót tett közzé a honlapján. Kigyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

Néhány speciális esettől eltekintve csak az vállalhat diákmunkát, aki már betöltötte a 16. életévét, 18 éves kor alatt ugyanakkor ehhez a szülő írásos hozzájárulása szükséges - figyelmeztet a tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Mivel június 21-én véget ér a tanév és beindul a nyári diákmunkák szezonja, a minisztérium részletes tájékoztatót tett közzé az erre vonatkozó szabályokról.

Szerződés

A tájékoztatóban többek között felhívják a figyelmet arra, hogy a diákokkal kötött, írásba foglalt munkaszerződésnek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört, a munkaviszony időtartamával kapcsolatos konktérumok hiányában pedig az határozatlan idejűnek minősül.

Egyszerűsített foglalkoztatás során a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 napra, alkalmi munka esetében legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra létesíthető jogviszony

- írják.

Hozzáteszik, hogy ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, ugyanakkor azt a munkavállaló kérheti.

Munkaidő

A diákmunkát vállaló fiatalok munkaideje nem lehet több, mint 16 éves kor alatt napi 6, 16 éves kor fölött pedig napi 8 óra. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el az esetükben.

Fizetés

Mivel a diákok esetében is érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum, ezért egy napi 8 órát dolgozó diákot ugyanúgy legalább a minimálbér, vagyis bruttó 266 800 forint illet meg, középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetén pedig legalább 326 000 forint, vagyis a garantált bérminimum.

Ezek az összeghatárok ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem érvényesek.

Biztonságos munkavégzés

"A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a diák rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A munkavégzés nem veszélyeztetheti a fiatalok egészségét, testi épségét és egészséges fejlődését, ezért a munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különösen nagy jelentősége van a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében" - írják.

A veszélyek és káresetek elkerülése érdekében a diákmunkások részére védőeszközöket kell biztosítani, a minisztérium szerint ugyanis a kockázatfelismerő képesség, a munkavédelmi tudatosság és a tapasztalat hiánya okozhat az esetükben baleseteket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.