Itt vannak a nyári diákmunkák legfontosabb tudnivalói

A tapasztalat és a jártasság hiánya miatt a diákok kiszolgáltatottabbak a munka világában, mint a felnőttek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium egy diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatót tett közzé a honlapján. Kigyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

Néhány speciális esettől eltekintve csak az vállalhat diákmunkát, aki már betöltötte a 16. életévét, 18 éves kor alatt ugyanakkor ehhez a szülő írásos hozzájárulása szükséges - figyelmeztet a tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Mivel június 21-én véget ér a tanév és beindul a nyári diákmunkák szezonja, a minisztérium részletes tájékoztatót tett közzé az erre vonatkozó szabályokról.

Szerződés

A tájékoztatóban többek között felhívják a figyelmet arra, hogy a diákokkal kötött, írásba foglalt munkaszerződésnek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört, a munkaviszony időtartamával kapcsolatos konktérumok hiányában pedig az határozatlan idejűnek minősül.

Egyszerűsített foglalkoztatás során a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 napra, alkalmi munka esetében legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra létesíthető jogviszony

- írják.

Hozzáteszik, hogy ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, ugyanakkor azt a munkavállaló kérheti.

Munkaidő

A diákmunkát vállaló fiatalok munkaideje nem lehet több, mint 16 éves kor alatt napi 6, 16 éves kor fölött pedig napi 8 óra. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el az esetükben.

Fizetés

Mivel a diákok esetében is érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum, ezért egy napi 8 órát dolgozó diákot ugyanúgy legalább a minimálbér, vagyis bruttó 266 800 forint illet meg, középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetén pedig legalább 326 000 forint, vagyis a garantált bérminimum.

Ezek az összeghatárok ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem érvényesek.

Biztonságos munkavégzés

"A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a diák rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A munkavégzés nem veszélyeztetheti a fiatalok egészségét, testi épségét és egészséges fejlődését, ezért a munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különösen nagy jelentősége van a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében" - írják.

A veszélyek és káresetek elkerülése érdekében a diákmunkások részére védőeszközöket kell biztosítani, a minisztérium szerint ugyanis a kockázatfelismerő képesség, a munkavédelmi tudatosság és a tapasztalat hiánya okozhat az esetükben baleseteket.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.