Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Már távolinak tűnik az online oktatás, de a diákok minden évfolyamon rosszabbul teljesítettek matekból is a 2023-as kompetenciaméréseken, sikerült alulmúlni még az előző évi, amúgy sem túl izmos eredményt is.
Az előző tanévben a kompetenciamérést 2023. március 20. és 2023. június 9. között a 4-11. évfolyamon 3069 intézmény mintegy 582 347 tanulója írta meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek a 2022-es eredményekhez képest.
Északkelet-Magyarország lemaradt matekból is
Matekból 6. évfolyamon 1475 képességpont (2022: 1493 képességpont) lett a tanulók átlageredménye. A legmagasabb pontot országosan a budapesti hatodikosok érték el 1533 képességponttal, második lett Vas vármegye 1517 képességponttal, míg a harmadik helyet Csongrád-Csanád vármegye szerezte meg 1512 képességponttal. A legrosszabb eredményt
vármegyében élő hatodik osztályosok érték el.
Matekból 8. évfolyamon 1586 képességpontos átlageredménye lett a tanulóknak, ami szintén alulmúlta a 2022-es 1602-es képességpontnyi átlageredményt.
Ha országos szinten vizsgáljuk az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a hatodikosokhoz hasonlóan a budapesti, a Vas illetve a Csongrád-Csanád vármegyében élő nyolcadikosok szerezték átlagosan a legtöbb pontot, míg a szabolcsi, nógrádi és borsodi diákok ebben a korcsoportban is az országos átlag alatt teljesítettek.
Ha csak egy kicsivel is, de a 10. évfolyamon is rosszabb eredmények születtek matekból, hiszen az országos átlag a 2022-es 1646-ról 1638 képességpontra csökkent. Országos szinten a legjobban a Győr-Moson-Sopron vármegyében tanuló tizedikesek teljesítettek, ugyanis átlagosan 1689 képességpontot szereztek, a második helyre Budapest (1673 képességpont), a harmadikra pedig Csongrád-Csanád vármegye (1669 képességpont) került, de Pest és Vas vármegye sem sokkal maradt le a képzeletbeli dobogóról. A lista végén most is borsodi (1570 képességpont) és a szabolcsi diákok (1568 képességpont) szerepeltek.
Összességében elmondható, hogy Budapest és Csongrád-Csanád vármegye mellett a Győr-Moson-Sopron illetve Vas vármegyében élők teljesítettek a legjobban matekból, az ország észak-keleti fele pedig a szövegértéshez hasonlóan, matekból is az átlag alatt teljesített.
Mi okozhatta a romlást?
Az Oktatási Hivatal szerint az romlás hátterében a koronavírus-járvány hosszú távú hatásai is állnak, hiszen mindegyik vizsgált évfolyamon volt 2020-ban és 2021-ben online oktatás, amelynek negatív hatása a hazai és a nemzetközi PISA-eredményeken is látszott. (A legutóbbi PISA-teszten a magyar diákok matematikából, 473 pontot értek el, ami az előző évekhez képest negatív rekord volt.)
A mostani kompetencia-eredményekre az is hatással lehetett, hogy a digitális átállást követően 2023-ban is jelentős változások történtek a mérés lebonyolításában, tesztdizájnjában és kiértékelésében.
Emellett azért azt is érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon-jelentés szerint Magyarországon az egyik legnehezebb matematika- és természettudományos szakos tanárt találni, de sok pedagógus hiányzik a hátrányos helyzetű településekről is.
Ez pedig meglátszik a régiós matekos adatokon is, hiszen Borsodban 294, Szabolcsban pedig 208 hátrányos helyzetű település van, az itt lévő iskolákba pedig nem olyan könnyű matektanárt találni.
Arról nem beszélve, hogy a fővárosban és a nyugat-magyarországi, fejlettebb régiókban általában felszereltebbek az iskolák, emiatt a diákoknak kevésbé lehet idegen a digitális eszközök használata, míg Észak-Magyarországot továbbra is alacsony jövedelmű háztartások és a szegénység jellemzik, ahol nem feltétlen van minden házban laptop vagy számítógép.
Nő a különbség a lányok és a fiúk között matekból
Az adatok kapcsán még érdemes megjegyezni, hogy a fiúk és a lányok matematikai eredményei között egyre nagyobb a szakadék. Míg hatodikban átlagosan csak 4 ponttal szereztek többet a fiúk, addig tizenegyedikben átlagosan 42 ponttal írtak többet. Ha összevetjük a 2022-es tizedikes eredményeket, akkor látható, hogy a fiúk a lányokhoz képest akkor még csak 23-mal több képességpontot szereztek, míg ez egy év múlva közel a duplájára emelkedett.
Ha szeretnétek megnézni, hogy az iskolátokban milyen voltak a 2023-as kompetenciamérés eredményei, akkor ezen az oldalon tehetitek meg.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.