Kompetenciamérés: miért romlottak matekból is az eredmények?

Már távolinak tűnik az online oktatás, de a diákok minden évfolyamon rosszabbul teljesítettek matekból is a 2023-as kompetenciaméréseken, sikerült alulmúlni még az előző évi, amúgy sem túl izmos eredményt is.

Az előző tanévben a kompetenciamérést 2023. március 20. és 2023. június 9. között a 4-11. évfolyamon 3069 intézmény mintegy 582 347 tanulója írta meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek a 2022-es eredményekhez képest.

Északkelet-Magyarország lemaradt matekból is

Matekból 6. évfolyamon 1475 képességpont (2022: 1493 képességpont) lett a tanulók átlageredménye. A legmagasabb pontot országosan a budapesti hatodikosok érték el 1533 képességponttal, második lett Vas vármegye 1517 képességponttal, míg a harmadik helyet Csongrád-Csanád vármegye szerezte meg 1512 képességponttal. A legrosszabb eredményt

  • a Szabolcs-Szatmár-Bereg (1422 képességpont)
  • a Nógrád (1400 képességpont)
  • a Borsod-Abaúj-Zemplén (1396 képességpont)

vármegyében élő hatodik osztályosok érték el.

 

Matekból 8. évfolyamon 1586 képességpontos átlageredménye lett a tanulóknak, ami szintén alulmúlta a 2022-es 1602-es képességpontnyi átlageredményt.

Ha országos szinten vizsgáljuk az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a hatodikosokhoz hasonlóan a budapesti, a Vas illetve a Csongrád-Csanád vármegyében élő nyolcadikosok szerezték átlagosan a legtöbb pontot, míg a szabolcsi, nógrádi és borsodi diákok ebben a korcsoportban is az országos átlag alatt teljesítettek.

Ha csak egy kicsivel is, de a 10. évfolyamon is rosszabb eredmények születtek matekból, hiszen az országos átlag a 2022-es 1646-ról 1638 képességpontra csökkent. Országos szinten a legjobban a Győr-Moson-Sopron vármegyében tanuló tizedikesek teljesítettek, ugyanis átlagosan 1689 képességpontot szereztek, a második helyre Budapest (1673 képességpont), a harmadikra pedig Csongrád-Csanád vármegye (1669 képességpont) került, de Pest és Vas vármegye sem sokkal maradt le a képzeletbeli dobogóról. A lista végén most is borsodi (1570 képességpont) és a szabolcsi diákok (1568 képességpont) szerepeltek.

Összességében elmondható, hogy Budapest és Csongrád-Csanád vármegye mellett a Győr-Moson-Sopron illetve Vas vármegyében élők teljesítettek a legjobban matekból, az ország észak-keleti fele pedig a szövegértéshez hasonlóan, matekból is az átlag alatt teljesített.

Mi okozhatta a romlást?

Az Oktatási Hivatal szerint az romlás hátterében a koronavírus-járvány hosszú távú hatásai is állnak, hiszen mindegyik vizsgált évfolyamon volt 2020-ban és 2021-ben online oktatás, amelynek negatív hatása a hazai és a nemzetközi PISA-eredményeken is látszott. (A legutóbbi PISA-teszten a magyar diákok matematikából, 473 pontot értek el, ami az előző évekhez képest negatív rekord volt.)

A mostani kompetencia-eredményekre az is hatással lehetett, hogy a digitális átállást követően 2023-ban is jelentős változások történtek a mérés lebonyolításában, tesztdizájnjában és kiértékelésében.

Emellett azért azt is érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon-jelentés szerint Magyarországon az egyik legnehezebb matematika- és természettudományos szakos tanárt találni, de sok pedagógus hiányzik a hátrányos helyzetű településekről is.

Ez pedig meglátszik a régiós matekos adatokon is, hiszen Borsodban 294, Szabolcsban pedig 208 hátrányos helyzetű település van, az itt lévő iskolákba pedig nem olyan könnyű matektanárt találni.

Arról nem beszélve, hogy a fővárosban és a nyugat-magyarországi, fejlettebb régiókban általában felszereltebbek az iskolák, emiatt a diákoknak kevésbé lehet idegen a digitális eszközök használata, míg Észak-Magyarországot továbbra is alacsony jövedelmű háztartások és a szegénység jellemzik, ahol nem feltétlen van minden házban laptop vagy számítógép.

Nő a különbség a lányok és a fiúk között matekból

Az adatok kapcsán még érdemes megjegyezni, hogy a fiúk és a lányok matematikai eredményei között egyre nagyobb a szakadék. Míg hatodikban átlagosan csak 4 ponttal szereztek többet a fiúk, addig tizenegyedikben átlagosan 42 ponttal írtak többet. Ha összevetjük a 2022-es tizedikes eredményeket, akkor látható, hogy a fiúk a lányokhoz képest akkor még csak 23-mal több képességpontot szereztek, míg ez egy év múlva közel a duplájára emelkedett.

Ha szeretnétek megnézni, hogy az iskolátokban milyen voltak a 2023-as kompetenciamérés eredményei, akkor ezen az oldalon tehetitek meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.