Ezekből a középiskolásokból kerültek be diákok a nyelvtan és irodalom OKTV döntőjébe

Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, irodalomból és nyelvtanból melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.

  • Székács Linda

Irodalomból 1137, nyelvtanból 415 középiskolás diák mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV).

A verseny mindkét tantárgyból háromfordulós volt. Irodalomból az alábbi témákból kellett a tanulóknak egyet kiválasztaniuk és abban különösen elmélyülve felkészülniük:

  • Kányádi Sándor lírája
  • A 19. századi magyar verses regény (Arany János: Bolond Istók I-II.; Arany László: Délibábok hőse; Vajda János: Alfréd regénye)
  • Herczeg Ferenc drámáinak világa (Bizánc; Kék róka)
  • A kisregény a világirodalomban (Charles Dickens: Karácsonyi ének; Herbert George Wells: Az időgép; Gabriel García Márquez: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon

A versenyzőknek az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldaniuk egy maximum 100 pontot érő feladatlapot a tantervi követelmények témaköreiből (1945-ig), majd kérdésekre válaszolniuk a választott témáikból.

A II. forduló már 300 perces volt és 100 pontot lehetett szerezni. Ezen a versenyző által választott témával kapcsolatos szakirodalmi kérdésekről voltak feladatok, illetve egy elemző dolgozatot kellett írni a helyszínen megadott cím szerint a választott témában.

A III. forduló pedig egy 100 pontos szóbeli volt.

Az irodalom döntőbe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:

  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (5)
  • Lovassy László Gimnázium, Veszprém (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (2)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (1)
  • ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (3)
  • Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (1)
  • Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (1)
  • Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi (1)
  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest II. kerület (1)
  • Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola, Budapest X. kerület (1)
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (1)
  • Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény (1)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (1)
  • Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest XIV. kerület (2)
  • ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (1)
  • Ferences Gimnázium, Szentendre (1)
  • Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium, Sopron (1)
  • Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium (1)
  • VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (1)
  • Tatabányai Árpád Gimnázium (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest II. kerület (1)

Nyelvtanból szintén három fordulós volt a verseny. Az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldani egy 100 pontos feladatot. A II. fordulóban egy pályamunkát kellett készíteni az alábbi témák egyikéből:

  • Bibliai eredetű szólások és közmondások továbbélése napjainkban
  • Irodalmi receptek, nyelvi ízek
  • A téma művészi „megemelésének” nyelvi szempontú vizsgálata a feladat.
  • Megtévesztések, kétértelműségek, manipulációs szándékok nyelvi megjelenései a sajtóban

A III. forduló ebben az esetben is szóbeli volt.

A döntőbe nyelvtanból ezekből az iskolákból kerültek be diákok, zárójelben a versenyzők számával:

  • Pécsi Leőwey Klára Gimnázium (1)
  • Vetési Albert Gimnázium, Veszprém (1)
  • Soproni Széchenyi István Gimnázium (1)
  • Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Vendéglátó Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (1)
  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (1)
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (1)
  • Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2)
  • Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest XIV. kerület (3)
  • Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (1)
  • Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (1)
  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest II. kerület (3)
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium (3)
  • Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (1)
  • Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium (1)
  • Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (1)
  • Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest V. kerület (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (1)
  • Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (1)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (2)
  • Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd (1)
  • Kempelen Farkas Gimnázium, Budapest XXII. kerület (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest II. kerület (1)

Irodalomból tehát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb, összesen öt diák, míg nyelvtanból a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból, a budapesti Szent István Gimnáziumból és a szintén budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumból is 3-3 diák jutott be a döntőbe.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu