Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, irodalomból és nyelvtanból melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.
Irodalomból 1137, nyelvtanból 415 középiskolás diák mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV).
A verseny mindkét tantárgyból háromfordulós volt. Irodalomból az alábbi témákból kellett a tanulóknak egyet kiválasztaniuk és abban különösen elmélyülve felkészülniük:
A versenyzőknek az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldaniuk egy maximum 100 pontot érő feladatlapot a tantervi követelmények témaköreiből (1945-ig), majd kérdésekre válaszolniuk a választott témáikból.
A II. forduló már 300 perces volt és 100 pontot lehetett szerezni. Ezen a versenyző által választott témával kapcsolatos szakirodalmi kérdésekről voltak feladatok, illetve egy elemző dolgozatot kellett írni a helyszínen megadott cím szerint a választott témában.
A III. forduló pedig egy 100 pontos szóbeli volt.
Az irodalom döntőbe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:
Nyelvtanból szintén három fordulós volt a verseny. Az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldani egy 100 pontos feladatot. A II. fordulóban egy pályamunkát kellett készíteni az alábbi témák egyikéből:
A III. forduló ebben az esetben is szóbeli volt.
A döntőbe nyelvtanból ezekből az iskolákból kerültek be diákok, zárójelben a versenyzők számával:
Irodalomból tehát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb, összesen öt diák, míg nyelvtanból a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból, a budapesti Szent István Gimnáziumból és a szintén budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumból is 3-3 diák jutott be a döntőbe.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
