Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, irodalomból és nyelvtanból melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.
Irodalomból 1137, nyelvtanból 415 középiskolás diák mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV).
A verseny mindkét tantárgyból háromfordulós volt. Irodalomból az alábbi témákból kellett a tanulóknak egyet kiválasztaniuk és abban különösen elmélyülve felkészülniük:
A versenyzőknek az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldaniuk egy maximum 100 pontot érő feladatlapot a tantervi követelmények témaköreiből (1945-ig), majd kérdésekre válaszolniuk a választott témáikból.
A II. forduló már 300 perces volt és 100 pontot lehetett szerezni. Ezen a versenyző által választott témával kapcsolatos szakirodalmi kérdésekről voltak feladatok, illetve egy elemző dolgozatot kellett írni a helyszínen megadott cím szerint a választott témában.
A III. forduló pedig egy 100 pontos szóbeli volt.
Az irodalom döntőbe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:
Nyelvtanból szintén három fordulós volt a verseny. Az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldani egy 100 pontos feladatot. A II. fordulóban egy pályamunkát kellett készíteni az alábbi témák egyikéből:
A III. forduló ebben az esetben is szóbeli volt.
A döntőbe nyelvtanból ezekből az iskolákból kerültek be diákok, zárójelben a versenyzők számával:
Irodalomból tehát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb, összesen öt diák, míg nyelvtanból a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból, a budapesti Szent István Gimnáziumból és a szintén budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumból is 3-3 diák jutott be a döntőbe.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
