4088 elsős évfolyamismétlő volt a 2023/24-es tanévben

Továbbra is az elsősök között van a legtöbb évfolyamismétlő az 1-8. osztályosok között.

  • Székács Linda

Az elsősök 4,2 százaléka, azaz 4088 fő évfolyamismétlő idén - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népszavának küldött adataiból.

A lap szerint a KSH évismétlésre vonatkozó adataiból csakúgy, mint tavaly, idén is kimaradtak az első osztályosok, így a Népszava közérdekű adatigényléssel kérte ki az erre vonatkozó számokat. Ezekből kiderült, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül  97 333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an évismétlők.

Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő, de továbbra is az elsős évfolyamismétlők aránya a legmagasabb az 1-8. osztályosok között. A többi évfolyamon az évfolyamismétlők aránya 0,7 és 2,1 százalék között van.

Az első osztály megismétlésének leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. Ebben az esetben általában a pedagógusok kezdeményezik, hogy az érintett gyerekek a következő tanévben is az első osztályt járják.

A lap az iskolaérettséggel kapcsolatban megjegyzi a kormány azon intézkedését, mely szerint 2020 januárjától a szülőknek és az óvodapedagógusoknak az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson.

A szigorítás veszélyeire, vagyis arra, hogy így sok hatéves kerülhet iskolaéretlenül a közoktatásba, a szakértők már korábban is figyelmeztettek. Ez ugyanis hatással lehet a teljesítményükre és nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.