Továbbra is az elsősök között van a legtöbb évfolyamismétlő az 1-8. osztályosok között.
Az elsősök 4,2 százaléka, azaz 4088 fő évfolyamismétlő idén - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népszavának küldött adataiból.
A lap szerint a KSH évismétlésre vonatkozó adataiból csakúgy, mint tavaly, idén is kimaradtak az első osztályosok, így a Népszava közérdekű adatigényléssel kérte ki az erre vonatkozó számokat. Ezekből kiderült, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül 97 333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an évismétlők.
Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő, de továbbra is az elsős évfolyamismétlők aránya a legmagasabb az 1-8. osztályosok között. A többi évfolyamon az évfolyamismétlők aránya 0,7 és 2,1 százalék között van.
Az első osztály megismétlésének leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. Ebben az esetben általában a pedagógusok kezdeményezik, hogy az érintett gyerekek a következő tanévben is az első osztályt járják.
A lap az iskolaérettséggel kapcsolatban megjegyzi a kormány azon intézkedését, mely szerint 2020 januárjától a szülőknek és az óvodapedagógusoknak az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson.
A szigorítás veszélyeire, vagyis arra, hogy így sok hatéves kerülhet iskolaéretlenül a közoktatásba, a szakértők már korábban is figyelmeztettek. Ez ugyanis hatással lehet a teljesítményükre és nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
