Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár a történtek után kijelentette, hogy nem szeretne visszatérni az intézménybe, most mégis a maradás mellett döntött a hatodikos Mirella, akit áprilisban szívtájékon szúrt az osztálytársa.
Ott akarta hagyni az iskoláját, végül mégis a maradás mellett döntött az a 12 éves bőnyi kislány, akit április 29-én 8 óra 45 perc környékén egy 25 centis késsel szívtájékon szúrt az osztálytársa, egy szintén hatodikos diáklány.
Az áldozatot a Blikk értesülései szerint egy hónappal az események után, szerdán hallgatták ki a nyomozók a Győri Rendőrkapitányság épületében, videóhívásban.
"El tudott mondani mindent, ami persze megviselte, de majd valahogy túllépünk rajta. Készültünk rá lelkileg, de azért így is elsírta magát, hiába erős, egy ilyen traumát nem lehet ennyi idő alatt feldolgozni. Fizikálisan szerencsére már jól van, mentálisan viszont még érződik rajta a megrázkódtatás. Rendszeresen járunk vele pszichológushoz, aki segít neki a feldolgozásban" - nyilatkozta a lapnak Horváth József, Mirella édesapja.
A férfi a késelés előtt külföldön dolgozott, a lányát ért támadást követően azonban hátrahagyta a munkáját és hazaköltözött. Szó volt arról, hogy az egész család Ausztriába költözzön, erről azonban még eldöntöttek.
A történtek után a megkéselt kislány nem szeretett volna visszatérni a késelés helyszínére, a bőnyi általános iskolába, miután azonban az édesanyjával bement az intézménybe, ahol az osztálytársai, a tanárnő és az igazgató is beszélgettek vele, mégis a maradás mellett döntött. Legkésőbb szeptemberben, de az is lehet, hogy már jövő héten visszatér a társai közé.
Arról fogalma sincs, hogy miért válhatott osztálytársa célpontjává.
Az elkövető 12 éves lány egyébként készülhetett a tettére, társai szerint a késelés előtti időszakban furcsán viselkedett, vérfarkasokat utánzott és a rendőrségi nyomozás során egy halállistát is találtak nála. A gyerek jelenleg letartóztatásban van egy budapesti javintóintézetben. Ezt négy hónappal meghosszabbították, mivel úgy gondolják, befolyásolhatná a nyomozást.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.