2021-ben Magyarországon volt a 3. legalacsonyabb a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban az EU-ban, a korai iskolaelhagyók száma pedig több mint a kétszerese volt a V3 többi országaihoz képest 2022-ben. Megnéztük, a Magyar Nemzeti bank versenyképességi jelentését, és érdekes adatokra bukkantunk.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2023-as Versenyképességi jelentésben olyan szempontokat vizsgáltak meg, amelyek meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok alakulásában. Ebbe beletartoznak például az oktatásra szánt költések, a tanárok fizetései és a felsőoktatásban tanulók aránya Magyarországon. A számok alapján azonban nem sok mindent tudunk felmutatni, amivel legalább az EU-s átlagot el tudnánk érni.
Mennyit költ Magyarország az oktatásra?
A jelentés szerint 2020-ban Magyarország a GDP 3,7 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami jócskán elmarad az európai uniós országok 4,35 százalékos átlagától. Ebből a közoktatásra a GDP 2,4 százalékát, míg a felsőoktatásra a 0,6 százalékát fordította. A vizsgált országok közül csak Bulgáriában, Luxemburgban, Írországban és Romániában mértek ennél alacsonyabb százalékot.
Másban viszont a lista elején szerepelünk, ugyanis hazánkban az oktatásra fordított kiadások közel 18 százaléka érkezett magánforrásból, ami a 4. legmagasabb érték az EU-ban. A felsőoktatási kiadások 2020 óta jelentősen növekedtek, amelyek az intézményi modellváltások következtében várhatóan még tovább növelik a magánkiadások arányát.
Tanári fizetések a diplomás átlagbér arányában
Az adatok szerint 2022-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD tag európai uniós országai közül a magyar pedagógusok bére volt a legalacsonyabb. A felmérésben még az is látható, hogy ugyanebben az időben, hazánkban az iskolákban dolgozó pedagógusok átlagos bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55-62 százaléka volt. Ez a többi visegrádi ország átlagától (63–81 százalék) is és az uniós (79-94 százalék) átlagoktól is elmaradt.
Bár ezek az adatok 2024-re sokat változtak a pedagógus béremeléseknek köszönhetően, az oktatásban dolgozók bérei koránt sincsenek még megoldva. Az oktatási intézmények egyéb munkaköreit betöltő dolgozóinak továbbra is alacsony a fizetése. Az állami fenntartásban lévő egyetemeken pedig azonnali 50 százalékos béremelést követelnek a tarthatatlan körülmények miatt.
Korai iskolaelhagyók aránya
Korai iskolaelhagyónak azok a 18–24 éves fiatalok számítanak, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és nem vesznek részt további oktatásban vagy képzésben. Ezek alapján 2022-ben a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke 12,4 százalék volt Magyarországon, ami több mint a kétszerese a V3 többi országának átlagánál, ahol 6,1 százalékot mértek.
Az Európai Unió 2020-as stratégiájában a 10 százalékos szintet jelölte meg elérendő célként, amelyet az uniós országok átlaga 10 év folyamatos csökkenéssel el is ért és azóta is fenntart. Ezzel szemben Magyarországon ezt idáig nem sikerült elérni. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. Bár ez az elmúlt három évhez képest a legalacsonyabb szám, továbbra sem értük el a kitűzött célt.
Felsőoktatásban tanulók aránya
2021-ben a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat.
Nagy visszaesést 2013 után figyeltek meg, amikor 31 százalékról 2016-ra 26 százalékra csökkent és csak 2020-ban kezdett el újra emelkedni. Más országokban sem volt jó azonban a helyzet. Csehország kivételével (ahol stagnált) a versenytársaknál is csökkent a felsőoktatásban tanulók részaránya 2013–2021 időszakban, miközben az uniós átlag 33 százalék alatti szintről 35 százalékra emelkedett.
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
Hátulról a harmadikak vagyunk még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számában is: az országban 2022-ben a 25–34 éves magyar népesség 31,9 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel, míg az EU-s átlag 44,8 százalék volt. 2021-ben volt tapasztalható egy kisebb ugrás, ami jelentős részben a korábban, a nyelvvizsga hiánya miatt „beragadt” diplomákra meghirdetett nyelvvizsga-amnesztia miatt volt.
Azonban összességében az elmúlt 10 évben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya -az uniós átlaggal ellentétben - nem növekedett. A felmérés szerint: „Magyarország a tagországok rangsorában a korábbi 17. helyről a mezőny végére, a 25. helyre csúszott.”
Hogyan állunk most?
A következő években feltehetően emelkedni fog a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A KSH 2023/24 előzetes oktatási adatai alapján nappali képzésben - az előző évhez képest 7,4 ezer fővel többen - 215 ezren tanulnak a felsőoktatásban. A 2024-es felsőoktatási felvételin pedig 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél ugyan kevesebb, de még mindig ezer fővel több volt, mint 2012 és 2022 között bármikor.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
