Tömegesen hagyhatják el az állami egyetemeket az oktatók, ha nem változik a helyzet
Gyakori, hogy az állami egyetemeken oktatók másod-, esetleg harmadállást is vállalnak, és hétvégén is dolgoznak.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2023-as Versenyképességi jelentésben olyan szempontokat vizsgáltak meg, amelyek meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok alakulásában. Ebbe beletartoznak például az oktatásra szánt költések, a tanárok fizetései és a felsőoktatásban tanulók aránya Magyarországon. A számok alapján azonban nem sok mindent tudunk felmutatni, amivel legalább az EU-s átlagot el tudnánk érni.
Mennyit költ Magyarország az oktatásra?
A jelentés szerint 2020-ban Magyarország a GDP 3,7 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami jócskán elmarad az európai uniós országok 4,35 százalékos átlagától. Ebből a közoktatásra a GDP 2,4 százalékát, míg a felsőoktatásra a 0,6 százalékát fordította. A vizsgált országok közül csak Bulgáriában, Luxemburgban, Írországban és Romániában mértek ennél alacsonyabb százalékot.
Másban viszont a lista elején szerepelünk, ugyanis hazánkban az oktatásra fordított kiadások közel 18 százaléka érkezett magánforrásból, ami a 4. legmagasabb érték az EU-ban. A felsőoktatási kiadások 2020 óta jelentősen növekedtek, amelyek az intézményi modellváltások következtében várhatóan még tovább növelik a magánkiadások arányát.
Tanári fizetések a diplomás átlagbér arányában
Az adatok szerint 2022-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD tag európai uniós országai közül a magyar pedagógusok bére volt a legalacsonyabb. A felmérésben még az is látható, hogy ugyanebben az időben, hazánkban az iskolákban dolgozó pedagógusok átlagos bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55-62 százaléka volt. Ez a többi visegrádi ország átlagától (63–81 százalék) is és az uniós (79-94 százalék) átlagoktól is elmaradt.
Bár ezek az adatok 2024-re sokat változtak a pedagógus béremeléseknek köszönhetően, az oktatásban dolgozók bérei koránt sincsenek még megoldva. Az oktatási intézmények egyéb munkaköreit betöltő dolgozóinak továbbra is alacsony a fizetése. Az állami fenntartásban lévő egyetemeken pedig azonnali 50 százalékos béremelést követelnek a tarthatatlan körülmények miatt.
Korai iskolaelhagyók aránya
Korai iskolaelhagyónak azok a 18–24 éves fiatalok számítanak, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és nem vesznek részt további oktatásban vagy képzésben. Ezek alapján 2022-ben a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke 12,4 százalék volt Magyarországon, ami több mint a kétszerese a V3 többi országának átlagánál, ahol 6,1 százalékot mértek.
Az Európai Unió 2020-as stratégiájában a 10 százalékos szintet jelölte meg elérendő célként, amelyet az uniós országok átlaga 10 év folyamatos csökkenéssel el is ért és azóta is fenntart. Ezzel szemben Magyarországon ezt idáig nem sikerült elérni. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. Bár ez az elmúlt három évhez képest a legalacsonyabb szám, továbbra sem értük el a kitűzött célt.
Felsőoktatásban tanulók aránya
2021-ben a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat.
Nagy visszaesést 2013 után figyeltek meg, amikor 31 százalékról 2016-ra 26 százalékra csökkent és csak 2020-ban kezdett el újra emelkedni. Más országokban sem volt jó azonban a helyzet. Csehország kivételével (ahol stagnált) a versenytársaknál is csökkent a felsőoktatásban tanulók részaránya 2013–2021 időszakban, miközben az uniós átlag 33 százalék alatti szintről 35 százalékra emelkedett.
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
Hátulról a harmadikak vagyunk még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számában is: az országban 2022-ben a 25–34 éves magyar népesség 31,9 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel, míg az EU-s átlag 44,8 százalék volt. 2021-ben volt tapasztalható egy kisebb ugrás, ami jelentős részben a korábban, a nyelvvizsga hiánya miatt „beragadt” diplomákra meghirdetett nyelvvizsga-amnesztia miatt volt.
Azonban összességében az elmúlt 10 évben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya -az uniós átlaggal ellentétben - nem növekedett. A felmérés szerint: „Magyarország a tagországok rangsorában a korábbi 17. helyről a mezőny végére, a 25. helyre csúszott.”
Hogyan állunk most?
A következő években feltehetően emelkedni fog a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A KSH 2023/24 előzetes oktatási adatai alapján nappali képzésben - az előző évhez képest 7,4 ezer fővel többen - 215 ezren tanulnak a felsőoktatásban. A 2024-es felsőoktatási felvételin pedig 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél ugyan kevesebb, de még mindig ezer fővel több volt, mint 2012 és 2022 között bármikor.
