2021-ben Magyarországon volt a 3. legalacsonyabb a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban az EU-ban, a korai iskolaelhagyók száma pedig több mint a kétszerese volt a V3 többi országaihoz képest 2022-ben. Megnéztük, a Magyar Nemzeti bank versenyképességi jelentését, és érdekes adatokra bukkantunk.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2023-as Versenyképességi jelentésben olyan szempontokat vizsgáltak meg, amelyek meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok alakulásában. Ebbe beletartoznak például az oktatásra szánt költések, a tanárok fizetései és a felsőoktatásban tanulók aránya Magyarországon. A számok alapján azonban nem sok mindent tudunk felmutatni, amivel legalább az EU-s átlagot el tudnánk érni.
Mennyit költ Magyarország az oktatásra?
A jelentés szerint 2020-ban Magyarország a GDP 3,7 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami jócskán elmarad az európai uniós országok 4,35 százalékos átlagától. Ebből a közoktatásra a GDP 2,4 százalékát, míg a felsőoktatásra a 0,6 százalékát fordította. A vizsgált országok közül csak Bulgáriában, Luxemburgban, Írországban és Romániában mértek ennél alacsonyabb százalékot.
Másban viszont a lista elején szerepelünk, ugyanis hazánkban az oktatásra fordított kiadások közel 18 százaléka érkezett magánforrásból, ami a 4. legmagasabb érték az EU-ban. A felsőoktatási kiadások 2020 óta jelentősen növekedtek, amelyek az intézményi modellváltások következtében várhatóan még tovább növelik a magánkiadások arányát.
Tanári fizetések a diplomás átlagbér arányában
Az adatok szerint 2022-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD tag európai uniós országai közül a magyar pedagógusok bére volt a legalacsonyabb. A felmérésben még az is látható, hogy ugyanebben az időben, hazánkban az iskolákban dolgozó pedagógusok átlagos bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55-62 százaléka volt. Ez a többi visegrádi ország átlagától (63–81 százalék) is és az uniós (79-94 százalék) átlagoktól is elmaradt.
Bár ezek az adatok 2024-re sokat változtak a pedagógus béremeléseknek köszönhetően, az oktatásban dolgozók bérei koránt sincsenek még megoldva. Az oktatási intézmények egyéb munkaköreit betöltő dolgozóinak továbbra is alacsony a fizetése. Az állami fenntartásban lévő egyetemeken pedig azonnali 50 százalékos béremelést követelnek a tarthatatlan körülmények miatt.
Korai iskolaelhagyók aránya
Korai iskolaelhagyónak azok a 18–24 éves fiatalok számítanak, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és nem vesznek részt további oktatásban vagy képzésben. Ezek alapján 2022-ben a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke 12,4 százalék volt Magyarországon, ami több mint a kétszerese a V3 többi országának átlagánál, ahol 6,1 százalékot mértek.
Az Európai Unió 2020-as stratégiájában a 10 százalékos szintet jelölte meg elérendő célként, amelyet az uniós országok átlaga 10 év folyamatos csökkenéssel el is ért és azóta is fenntart. Ezzel szemben Magyarországon ezt idáig nem sikerült elérni. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. Bár ez az elmúlt három évhez képest a legalacsonyabb szám, továbbra sem értük el a kitűzött célt.
Felsőoktatásban tanulók aránya
2021-ben a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat.
Nagy visszaesést 2013 után figyeltek meg, amikor 31 százalékról 2016-ra 26 százalékra csökkent és csak 2020-ban kezdett el újra emelkedni. Más országokban sem volt jó azonban a helyzet. Csehország kivételével (ahol stagnált) a versenytársaknál is csökkent a felsőoktatásban tanulók részaránya 2013–2021 időszakban, miközben az uniós átlag 33 százalék alatti szintről 35 százalékra emelkedett.
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
Hátulról a harmadikak vagyunk még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számában is: az országban 2022-ben a 25–34 éves magyar népesség 31,9 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel, míg az EU-s átlag 44,8 százalék volt. 2021-ben volt tapasztalható egy kisebb ugrás, ami jelentős részben a korábban, a nyelvvizsga hiánya miatt „beragadt” diplomákra meghirdetett nyelvvizsga-amnesztia miatt volt.
Azonban összességében az elmúlt 10 évben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya -az uniós átlaggal ellentétben - nem növekedett. A felmérés szerint: „Magyarország a tagországok rangsorában a korábbi 17. helyről a mezőny végére, a 25. helyre csúszott.”
Hogyan állunk most?
A következő években feltehetően emelkedni fog a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A KSH 2023/24 előzetes oktatási adatai alapján nappali képzésben - az előző évhez képest 7,4 ezer fővel többen - 215 ezren tanulnak a felsőoktatásban. A 2024-es felsőoktatási felvételin pedig 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél ugyan kevesebb, de még mindig ezer fővel több volt, mint 2012 és 2022 között bármikor.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
