Nélkülözhetetlenek az oktatási intézmények működéséhez - nyilatkozatban állnak ki a NOKS-os kollégáik mellett egy pécsi gimnázium tanárai

A Leőwey Klára Gimnázium tanárainak nyilatkozatát eddig hatvanan írták alá.

  • Székács Linda

Nyilatkozatban állnak ki a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanárai az intézményben dolgozó, de nem tanári végzettségű dolgozók mellett, akik kimaradtak a béremelésből - írja a PécsMa.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány bejelentése szerint a pedagógusok bére januártól nem lehet alacsonyabb, mint

  • gyakornokok esetén bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategóriaában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • a kutatótanárok esetében pedig bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

A béremelésből azonban a nevelést-oktatást közvetlenül segítőket, tehát például a könyvtárosokat, informatikusokat és iskolatitkárokat kihagyták, és a szakszervezeteknek többszöri sztrájktárgyalás és egyeztetés után sem sikerült megegyezniük a kormánnyal.

A pécsi gimnázium 60 tanára nyilatkozatban állt ki a nevelést-oktatást segítő dolgozók mellett, ebben azt írjákm hogy az ezekben a munkakörökben dolgozók munkája "nélkülözhetetlen az oktatási intézmények működéséhez és a fiatalok, hazánk jövőjének biztosításához."

"Mi, a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium alulírott munkatársai, szolidaritásunkat fejezzük ki azokkal az oktatási intézményekben dolgozó, nem pedagógus szakképesítésű kollégáinkkal, akik az oktatási szférában ebben az évben megvalósuló bérfejlesztésből eddig teljesen kimaradtak.

Az érintett dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár, ápoló, rendszergazda, laboráns, gondozónő, portás, takarítónő, ügyviteli dolgozó, műszaki kisegítő, műszaki vezető, gazdasági ügyintéző, udvarfelelős munkatársak nem kapnak megfelelő anyagi megbecsülést.

Szeretnénk felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy az említett munkakörökben tevékenykedő dolgozók munkája nélkülözhetetlen az oktatási intézmények működéséhez és a fiatalok, hazánk jövőjének biztosításához. Méltatlannak érezzük, hogy a döntéshozók figyelme nem terjedt ki erre a rendkívül fontos területre" - idézi a nyílt levelüket a PécsMa.

A pedagógusok a gimnázium előtt található korlátra egy molinót is kifeszítettek, rajta a "Kulcskérdés" szóval.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.