Öt kérdés és válasz a középiskolai rendkívüli felvételi eljárásról

Május 2-án mindenki megtudja, melyik középiskolába vették fel. Előfordulhat azonban, hogy valaki rémisztő híreket kap; mégpedig, hogy egyik megjelölt iskolába se sikerült bekerülnie. Szerencsére azonban ilyenkor sincs minden veszve. Mutatunk mindent, amit a rendkívüli felvételi eljárásról tudni érdemes.

  • Székács Linda

Megterhelő tanév vége felé közelednek azok a negyedikes, hatodikos- és nyolcadikos diákok, akik idén középiskolába felvételiztek. Míg azonban a negyedikesek és hatodikosok számára a hat- és nyolcosztályos középiskolába való felvételizés csak lehetőség, a nyolcadikosoknak idén mindenképp - hacsak nem buknak meg - maguk mögött kell hagyniuk az általános iskolát.

Ők a következő tanévet már valamilyen középiskolában kezdik, a bekerülés feltételeit pedig az intézmények a felvételi tájékoztatóikban határozták meg. Vannak olyan középiskolák, ahol csak a hozott jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, máshol kérték a központi írásbeli felvételi megírását is, a legszigorúbb iskolákban pedig szóbelizni is behívták a diákokat.

Mindhárom esetben előfordulhat azonban, hogy valakinek egyetlen megjelölt intézménybe se sikerül bekerülni. Bár ez elsőre ijesztő lehet, erre az esetre a felvételi eljárás vége után szinte rögtön elindul a rendkívüli felvételi. Megválaszoljuk az ezzel kapcsolatban felmerülhető kérdéseitek.

Az általános iskolában kell maradnom, ha nem vettek fel sehová?

Ha valaki sikeresen elvégzi a nyolcadik osztályt, nem kell tanévet ismételnie abban az esetben sem, ha a középiskolai felvételi eljárás során egyetlen iskolába se vették fel.

Iskola nélkül maradok, ha sehová sem vettek fel?

Magyarországon a tankötelezettség korhatára 16 év. Ez azt jelenti, hogy egyetlen 16 éven aluli sem maradhat iskola nélkül, tehát a válaszunk az, hogy nem, iskolát mindenki számára, minden esetben fognak találni. Ennek módja a rendkívüli felvételi eljárás.

Hogyan kell intézni?

A rendkívüli felvételi eljárás nem központilag, hanem egyénileg zajlik. Ha valakit nem vettek fel sehová, fel kell keresnie egy olyan intézményt, ahol még van férőhely, és közvetlenül hozzájuk jelentkezni.

Honnan tudom, hogy melyik iskolában vannak még elérhető férőhelyek?

Az intézmények általában a honlapjaikon teszik közé az ezzel kapcsolatos információkat, vagyis, hogy hirdetnek-e rendkívüli felvételit, ha igen, akkor milyen osztályokban és tagozatokon vannak még elérhető helyek, és hogy ezekre hogyan, meddig lehet jelentkezni. Jellemzően a saját oldalukról lehet letölteni a jelentkezési lapot is, amit ki kell majd tölteni. Azokról az iskolákról továbbá, ahol hirdetnek rendkívüli felvételi eljárást, az Oktatási Hivatal is nyilvánosságra hoz egy listát. Ezt általában május elején teszik közzé.

Mettől meddig lehet jelentkezni?

2024-ben május 6-án, azaz néhány nappal a felvételi eredmények érkezését követően kezdődik és egészen augusztus végéig tarthat a rendkívüli felvételi. Azt, hogy egy iskola pontosan mettől meddig tart rendkívüli felvételi eljárást, az intézmények egyénileg határozzák meg. A részletekről általában az iskolák hivatalos weboldalain számolnak be.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.