Öt kérdés és válasz a középiskolai rendkívüli felvételi eljárásról

Május 2-án mindenki megtudja, melyik középiskolába vették fel. Előfordulhat azonban, hogy valaki rémisztő híreket kap; mégpedig, hogy egyik megjelölt iskolába se sikerült bekerülnie. Szerencsére azonban ilyenkor sincs minden veszve. Mutatunk mindent, amit a rendkívüli felvételi eljárásról tudni érdemes.

  • Székács Linda

Megterhelő tanév vége felé közelednek azok a negyedikes, hatodikos- és nyolcadikos diákok, akik idén középiskolába felvételiztek. Míg azonban a negyedikesek és hatodikosok számára a hat- és nyolcosztályos középiskolába való felvételizés csak lehetőség, a nyolcadikosoknak idén mindenképp - hacsak nem buknak meg - maguk mögött kell hagyniuk az általános iskolát.

Ők a következő tanévet már valamilyen középiskolában kezdik, a bekerülés feltételeit pedig az intézmények a felvételi tájékoztatóikban határozták meg. Vannak olyan középiskolák, ahol csak a hozott jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, máshol kérték a központi írásbeli felvételi megírását is, a legszigorúbb iskolákban pedig szóbelizni is behívták a diákokat.

Mindhárom esetben előfordulhat azonban, hogy valakinek egyetlen megjelölt intézménybe se sikerül bekerülni. Bár ez elsőre ijesztő lehet, erre az esetre a felvételi eljárás vége után szinte rögtön elindul a rendkívüli felvételi. Megválaszoljuk az ezzel kapcsolatban felmerülhető kérdéseitek.

Az általános iskolában kell maradnom, ha nem vettek fel sehová?

Ha valaki sikeresen elvégzi a nyolcadik osztályt, nem kell tanévet ismételnie abban az esetben sem, ha a középiskolai felvételi eljárás során egyetlen iskolába se vették fel.

Iskola nélkül maradok, ha sehová sem vettek fel?

Magyarországon a tankötelezettség korhatára 16 év. Ez azt jelenti, hogy egyetlen 16 éven aluli sem maradhat iskola nélkül, tehát a válaszunk az, hogy nem, iskolát mindenki számára, minden esetben fognak találni. Ennek módja a rendkívüli felvételi eljárás.

Hogyan kell intézni?

A rendkívüli felvételi eljárás nem központilag, hanem egyénileg zajlik. Ha valakit nem vettek fel sehová, fel kell keresnie egy olyan intézményt, ahol még van férőhely, és közvetlenül hozzájuk jelentkezni.

Honnan tudom, hogy melyik iskolában vannak még elérhető férőhelyek?

Az intézmények általában a honlapjaikon teszik közé az ezzel kapcsolatos információkat, vagyis, hogy hirdetnek-e rendkívüli felvételit, ha igen, akkor milyen osztályokban és tagozatokon vannak még elérhető helyek, és hogy ezekre hogyan, meddig lehet jelentkezni. Jellemzően a saját oldalukról lehet letölteni a jelentkezési lapot is, amit ki kell majd tölteni. Azokról az iskolákról továbbá, ahol hirdetnek rendkívüli felvételi eljárást, az Oktatási Hivatal is nyilvánosságra hoz egy listát. Ezt általában május elején teszik közzé.

Mettől meddig lehet jelentkezni?

2024-ben május 6-án, azaz néhány nappal a felvételi eredmények érkezését követően kezdődik és egészen augusztus végéig tarthat a rendkívüli felvételi. Azt, hogy egy iskola pontosan mettől meddig tart rendkívüli felvételi eljárást, az intézmények egyénileg határozzák meg. A részletekről általában az iskolák hivatalos weboldalain számolnak be.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.