Május 2-án mindenki megtudja, melyik középiskolába vették fel. Előfordulhat azonban, hogy valaki rémisztő híreket kap; mégpedig, hogy egyik megjelölt iskolába se sikerült bekerülnie. Szerencsére azonban ilyenkor sincs minden veszve. Mutatunk mindent, amit a rendkívüli felvételi eljárásról tudni érdemes.
Megterhelő tanév vége felé közelednek azok a negyedikes, hatodikos- és nyolcadikos diákok, akik idén középiskolába felvételiztek. Míg azonban a negyedikesek és hatodikosok számára a hat- és nyolcosztályos középiskolába való felvételizés csak lehetőség, a nyolcadikosoknak idén mindenképp - hacsak nem buknak meg - maguk mögött kell hagyniuk az általános iskolát.
Ők a következő tanévet már valamilyen középiskolában kezdik, a bekerülés feltételeit pedig az intézmények a felvételi tájékoztatóikban határozták meg. Vannak olyan középiskolák, ahol csak a hozott jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, máshol kérték a központi írásbeli felvételi megírását is, a legszigorúbb iskolákban pedig szóbelizni is behívták a diákokat.
Mindhárom esetben előfordulhat azonban, hogy valakinek egyetlen megjelölt intézménybe se sikerül bekerülni. Bár ez elsőre ijesztő lehet, erre az esetre a felvételi eljárás vége után szinte rögtön elindul a rendkívüli felvételi. Megválaszoljuk az ezzel kapcsolatban felmerülhető kérdéseitek.
Az általános iskolában kell maradnom, ha nem vettek fel sehová?
Ha valaki sikeresen elvégzi a nyolcadik osztályt, nem kell tanévet ismételnie abban az esetben sem, ha a középiskolai felvételi eljárás során egyetlen iskolába se vették fel.
Iskola nélkül maradok, ha sehová sem vettek fel?
Magyarországon a tankötelezettség korhatára 16 év. Ez azt jelenti, hogy egyetlen 16 éven aluli sem maradhat iskola nélkül, tehát a válaszunk az, hogy nem, iskolát mindenki számára, minden esetben fognak találni. Ennek módja a rendkívüli felvételi eljárás.
Hogyan kell intézni?
A rendkívüli felvételi eljárás nem központilag, hanem egyénileg zajlik. Ha valakit nem vettek fel sehová, fel kell keresnie egy olyan intézményt, ahol még van férőhely, és közvetlenül hozzájuk jelentkezni.
Honnan tudom, hogy melyik iskolában vannak még elérhető férőhelyek?
Az intézmények általában a honlapjaikon teszik közé az ezzel kapcsolatos információkat, vagyis, hogy hirdetnek-e rendkívüli felvételit, ha igen, akkor milyen osztályokban és tagozatokon vannak még elérhető helyek, és hogy ezekre hogyan, meddig lehet jelentkezni. Jellemzően a saját oldalukról lehet letölteni a jelentkezési lapot is, amit ki kell majd tölteni. Azokról az iskolákról továbbá, ahol hirdetnek rendkívüli felvételi eljárást, az Oktatási Hivatal is nyilvánosságra hoz egy listát. Ezt általában május elején teszik közzé.
Mettől meddig lehet jelentkezni?
2024-ben május 6-án, azaz néhány nappal a felvételi eredmények érkezését követően kezdődik és egészen augusztus végéig tarthat a rendkívüli felvételi. Azt, hogy egy iskola pontosan mettől meddig tart rendkívüli felvételi eljárást, az intézmények egyénileg határozzák meg. A részletekről általában az iskolák hivatalos weboldalain számolnak be.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
