Május 2-án mindenki megtudja, melyik középiskolába vették fel. Előfordulhat azonban, hogy valaki rémisztő híreket kap; mégpedig, hogy egyik megjelölt iskolába se sikerült bekerülnie. Szerencsére azonban ilyenkor sincs minden veszve. Mutatunk mindent, amit a rendkívüli felvételi eljárásról tudni érdemes.
Megterhelő tanév vége felé közelednek azok a negyedikes, hatodikos- és nyolcadikos diákok, akik idén középiskolába felvételiztek. Míg azonban a negyedikesek és hatodikosok számára a hat- és nyolcosztályos középiskolába való felvételizés csak lehetőség, a nyolcadikosoknak idén mindenképp - hacsak nem buknak meg - maguk mögött kell hagyniuk az általános iskolát.
Ők a következő tanévet már valamilyen középiskolában kezdik, a bekerülés feltételeit pedig az intézmények a felvételi tájékoztatóikban határozták meg. Vannak olyan középiskolák, ahol csak a hozott jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, máshol kérték a központi írásbeli felvételi megírását is, a legszigorúbb iskolákban pedig szóbelizni is behívták a diákokat.
Mindhárom esetben előfordulhat azonban, hogy valakinek egyetlen megjelölt intézménybe se sikerül bekerülni. Bár ez elsőre ijesztő lehet, erre az esetre a felvételi eljárás vége után szinte rögtön elindul a rendkívüli felvételi. Megválaszoljuk az ezzel kapcsolatban felmerülhető kérdéseitek.
Az általános iskolában kell maradnom, ha nem vettek fel sehová?
Ha valaki sikeresen elvégzi a nyolcadik osztályt, nem kell tanévet ismételnie abban az esetben sem, ha a középiskolai felvételi eljárás során egyetlen iskolába se vették fel.
Iskola nélkül maradok, ha sehová sem vettek fel?
Magyarországon a tankötelezettség korhatára 16 év. Ez azt jelenti, hogy egyetlen 16 éven aluli sem maradhat iskola nélkül, tehát a válaszunk az, hogy nem, iskolát mindenki számára, minden esetben fognak találni. Ennek módja a rendkívüli felvételi eljárás.
Hogyan kell intézni?
A rendkívüli felvételi eljárás nem központilag, hanem egyénileg zajlik. Ha valakit nem vettek fel sehová, fel kell keresnie egy olyan intézményt, ahol még van férőhely, és közvetlenül hozzájuk jelentkezni.
Honnan tudom, hogy melyik iskolában vannak még elérhető férőhelyek?
Az intézmények általában a honlapjaikon teszik közé az ezzel kapcsolatos információkat, vagyis, hogy hirdetnek-e rendkívüli felvételit, ha igen, akkor milyen osztályokban és tagozatokon vannak még elérhető helyek, és hogy ezekre hogyan, meddig lehet jelentkezni. Jellemzően a saját oldalukról lehet letölteni a jelentkezési lapot is, amit ki kell majd tölteni. Azokról az iskolákról továbbá, ahol hirdetnek rendkívüli felvételi eljárást, az Oktatási Hivatal is nyilvánosságra hoz egy listát. Ezt általában május elején teszik közzé.
Mettől meddig lehet jelentkezni?
2024-ben május 6-án, azaz néhány nappal a felvételi eredmények érkezését követően kezdődik és egészen augusztus végéig tarthat a rendkívüli felvételi. Azt, hogy egy iskola pontosan mettől meddig tart rendkívüli felvételi eljárást, az intézmények egyénileg határozzák meg. A részletekről általában az iskolák hivatalos weboldalain számolnak be.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
