Jelszócserét javasolnak az érintetteknek.
„Tisztelt Felhasználó! Tájékoztatjuk, hogy [...] felhasználói jelszava adatvédelmi incidensben lehet érintett [...], illetéktelenek megpróbálhatnak nevében belépni a KRÉTA fiókjába.” Így kezdődik az a rendszerüzenet, amelyet több iskolában is elküldtek a KRÉTA felhasználóinak – értesült a Telex.
KRÉTA-s felhasználónevek és jelszavak lehetnek elérhetőek a lopott adatok terjesztésére használt dark weben – erről a KRÉTA fejlesztője, az Educational Development Informatikai Zrt. (EduDev) értesítette az érintett iskolákat, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vizsgálata alapján.
Az adatok felhasználásával illetéktelenek megpróbálhatnak belépni az érintett felhasználók fiókjába. Javasolják a mielőbbi jelszócserét annak, aki így járt, illetve a szerkeszthető fiókadatok, például a megadott bankszámlaszám ellenőrzését, valamint a biztonságosabb bejelentkezés érdekében a kéttényezős hitelesítés beállítását.
Nem magát a KRÉTA-t törték fel, hanem máshonnan megszerzett belépési adatokat használva férhetnek hozzá az érintettek fiókjához, egyszerűen belépve a lopott jelszóval az amúgy rendeltetésszerűen működő rendszerbe. A lap megkereste az illetékes szerveket, hogy valóban történt-e ilyen incidens, és ha igen, hány intézmény, hány felhasználó érintett, és sikerült-e a lopott adatokkal belépni felhasználói fiókokba, választ azonban nem kaptak.
Nem ez az első eset
2022 őszén adathalász támadás érte a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcégét. A portál szerint a támadás sikeres volt, így illetéktelenek hozzáférhettek az online rendszerben tárolt összes adathoz, így valamennyi diák összes adatához is.
Azóta biztonságosabb lett a KRÉTA: utána még többször is hasonló támadás érte az e-naplót, azonban nyáron írtunk róla, hogy mindenkinek elérhetővé tették a biztonságosabb, külső alkalmazásos azonosítást is igénybe vevő kétfaktoros belépést a KRÉTA-ban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
