Egyre nehezebb egy jó osztályba, iskolába bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás – derült ki egy friss felmérésből.
A
azzal foglalkozott, hogy milyen iskolába járnak a középosztálybeli gyerekek és hogy ezt mennyiben határozza meg a társadalmi státuszok, jelen esetben az édesanyjuk végzettsége.
A kutatók a 2018/2019-es tanév adataiból és a 2018-as PISA-felmérés szövegértés eredményeiből is dolgoztak. Ez utóbbi tekintetében elég rosszul állnak a 15 évesek, egyre nagyobb részük gyakorlatilag funkcionális analfabéta, és egyre kevesebben képesek értelmezni egy bonyolultabb szöveget.
Érdemes megjegyezni, hogy a 2022-es PISA-eredmények sem lettek jobbak szövegértésből. A 15 évesek mintegy 26 százaléka nem képes az értő olvasásra. A diákok csupán 5 százaléka érte el a legmagasabb szintet (az OECD-átlag 7 százalék). Ők azok, akik már megértenek egy hosszú, elvont vagy intuitív fogalmakat is tartalmazó szöveget is, és képesek különbséget tenni a tények és a vélemények között az információ tartalmára vagy forrására vonatkozó implicit jelzések alapján. (A 2022-es PISA-felmérés eredményeivel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)
A helyzet a felnőttek körében sem túl jó. A magyar 15 és 65 év közöttiek csupán 6,6 százaléka éri el szövegértésből a legmagasabb szintet, míg a munkavállaláshoz és a továbbtanuláshoz szükséges alapszintet a magyar felnőttek közel ötöde nem üti meg. Ehhez képest
„egy jó iskolarendszerben azonban a gyerekek 90 százaléka el tudja érni legalább az alapszintet, míg 10-15 százalékuk képes lesz a legbonyolultabb szövegértési feladatok megoldására is.”
- olvasható a tanulmányban.
A kutatók az elemzés során a jó iskolák közé sorolták azokat az intézményeket, ahol a diákok többsége nagy eséllyel megtanul rendesen olvasni és számolni. Ez azért is fontos, mert a gyerekek teljesítményét nemcsak a pedagógusok minősége, hanem a(z otthonról) hozott tudás és az osztálytársak motiváló szerepe is befolyásolja.
Mikor jó, átlagos vagy gyenge egy osztály?
A tanulmányban jó tanulási közeget biztosító osztálynak tekintik, ahol a pedagógusok köszönhető készségfejlődés nyolcadikra legalább átlagos, és hatodikban a diákok fele már eléri az értelmiségi foglalkozásokhoz szükséges magas szövegértési szintet, és a tanulók legfeljebb 10 százaléka teljesít az alapszint alatt.
Rossz tanulási közegű osztálynak pedig azt veszik, ahol a hatodikosok minimum fele nem éri el a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges alapszintet szövegértésből vagy ahol a gyerekek készségei nyolcadikra átlag alatt fejlődtek ebben a tekintetben. Az átlagosok közé azokat az osztályokat sorolták, amelyek egyik csoportba sem tartoztak.
Ezek után felmerül a kérdés, milyen diákok kerülnek be legnagyobb eséllyel a jó, az átlagos vagy éppenséggel rossz osztályra. A kutatók szerint ez nagy mértékben függ a diák társadalmi státuszától, ami jelen esetben az anya legmagasabb iskolai végzettsége szemléltet.
Az iskolák között nagyobb a különbség
A tanulmány szerint a 2018/2019-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek
Az adatokból látszik, hogy minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye, hogy a diák rossz osztályba jár. A diplomás anyák esetében pedig a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.
Ez az eredmény annak tükrében érdekes, hogy a 2011/2012-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek még
Az iskolák szintjén még ennél is markánsabb a különbség. A 2011/2012-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek 46 százaléka járt jó iskolába, míg a 2018/2019-es tanévben ez az arány már csak 40 százalék volt.
A kutatók szerint ez azt támasztja alá, hogy a korábbi évekhez képest a legjobb családi hátterű diákok sem tanulhatnak jó iskolában.
Felül romlik a helyzet
A helyzetet továbbárnyalja, hogy a 2022-es PISA-eredmények kapcsán Lannert Judit oktatáskutató korábban úgy fogalmazott a Qubitnak, hogy az alulteljesítő magyar diákok aránya eléri az OECD-átlagot. Ehhez képest a legjobban teljesítők aránya csak 13 százalék, míg az OECD-átlag 16 százalék. A szakember szerint a kormány hiába hangsúlyozza a tehetséggondozás fontosságát, a valóság az, hogy míg stabilizálódott az alulteljesítők aránya, addig "fölül romlik a helyzet".
Lannert szerint a jelenség hátterében a pedagógusminőség állhat.
"Ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket."
- jegyezte meg a szakember, majd megjegyezte, hogy itthon van egy-két "keltető" elitgimnázium, de a tehetséggondozás nagyjából ezzel ki is merül.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
