Március 4 és 8 között tartják a PÉNZ7 témahetét, amelynek programsorozata a pénzügyi tudatosság mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói alapismeretek élményalapú bemutatásáról szól.
A Belügyminisztérium által meghirdetett, elsősorban az általános és középiskolás diákoknak szóló témahetek a mindennapokban használható gyakorlati ismeretek átadására törekszenek. Emellett a tanárokat is ösztönözni szeretnék vele az új pedagógiai módszerek kipróbálására.
A 2023/2024. tanévben meghirdetett köznevelési témahetek:
A 2024-es tavaszi időszakban három különböző témahét kerül megrendezésre, amelyek közül a pénzügyi és vállalkozói témahéten pénzügyi alapismereteket átadására törekszenek. A digitális témahét fő üzenete a médiatudatosság és a biztonságos internethasználat növelése, a fenntarthatósági témahéten pedig a fogyasztói tudatosságot és a környezetvédelem fontosságát állítják a középpontba.
Az idei első témahetet, A PÉNZ7-et a 2023/24-es tanévben már tizedik alkalommal rendezik meg, amely az előző tanévben 1100 iskola és 145 ezer diákhoz ért el. A jubileumi évfordulóra való tekintettel ebben a tanévben átfogó tematikával készülnek a szervezők.
Az iskolák a témahetekre ingyenesen jelentkezhetnek online regisztráció során. A programok megvalósítása érdekében a témahetek honlapjáról oktatási anyagok és segédletek is letölthetőek. Emellett az iskolák a programok megtartásához önkéntesek (az adott témákban jártas szakemberek) közreműködését is kérhetik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
