Mikor van a tavaszi óraátállítás 2024-ben? Mutatjuk

A 2024-es tavaszi óraátállítás március március 31-én (húsvétvasárnap) lesz. Ez azt jelenti, hogy hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előretekerni az órát, tehát ezen az éjszakán egy órával kevesebbet alszunk.

Nyári időszámítás

  • A nyári időszámítás kezdete: 2024. március 31. (húsvét)
  • A nyári időszámítás vége: 2024. október 27.

A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik. Ez 2024-ben egy március 31-e, vagyis húsvét vasárnapjára esik. Mivel húsvéthétfő is munkaszüneti nap, így talán ez is megkönnyíti majd az átállást.

Nyári időszámítás egyébként mindig október utolsó vasárnapjáig tart. Vagyis 2024-ben október 27-én (vasárnap) hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

Mikor vezették be a nyári időszámítást?

A nyári időszámítás több mint százéves, az első világháború idején vezették be többek között az Osztrák-Magyar Monarchia területén, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette - akkor került át a téli időszámítás kezdete az addigi szeptemberi dátumról október utolsó vasárnapjára.

Óraátállítás eltörlése: a középiskolások szempontjából is fontos lenne

Az óraátállítás eltörlése mellett "kampányol" a Magyar Alvás Szövetség is, ugyanis a szevezetre negatív hatást gyakorol az alvás és ébrenlét mesterséges megzavarása. Az sem egy elhanyagolható szempont - ahogy arról egy korábbi cikkünkben már mi is írtunk - a középiskolások szokásai és alvásszükséglete egyébként is különbözik a többségtől.

A tizenévesek jellemzően később tudnak elaludni, mint a felnőttek vagy a fiatalabb társaik, ahhoz viszont, hogy kipihentek legyenek és a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni, legalább 8-10 óra pihentető alvásra lenne szükségük. Éppen ezért lenne kedvező számukra a későbbi, 9 órás iskolakezdés bevezetése is, ezt azonban egy felmérés szerint a magyar szülők többsége nem támogatja.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.