A 2024-es tavaszi óraátállítás március március 31-én (húsvétvasárnap) lesz. Ez azt jelenti, hogy hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előretekerni az órát, tehát ezen az éjszakán egy órával kevesebbet alszunk.
Nyári időszámítás
A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik. Ez 2024-ben egy március 31-e, vagyis húsvét vasárnapjára esik. Mivel húsvéthétfő is munkaszüneti nap, így talán ez is megkönnyíti majd az átállást.
Nyári időszámítás egyébként mindig október utolsó vasárnapjáig tart. Vagyis 2024-ben október 27-én (vasárnap) hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
Mikor vezették be a nyári időszámítást?
A nyári időszámítás több mint százéves, az első világháború idején vezették be többek között az Osztrák-Magyar Monarchia területén, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette - akkor került át a téli időszámítás kezdete az addigi szeptemberi dátumról október utolsó vasárnapjára.
Óraátállítás eltörlése: a középiskolások szempontjából is fontos lenne
Az óraátállítás eltörlése mellett "kampányol" a Magyar Alvás Szövetség is, ugyanis a szevezetre negatív hatást gyakorol az alvás és ébrenlét mesterséges megzavarása. Az sem egy elhanyagolható szempont - ahogy arról egy korábbi cikkünkben már mi is írtunk - a középiskolások szokásai és alvásszükséglete egyébként is különbözik a többségtől.
A tizenévesek jellemzően később tudnak elaludni, mint a felnőttek vagy a fiatalabb társaik, ahhoz viszont, hogy kipihentek legyenek és a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni, legalább 8-10 óra pihentető alvásra lenne szükségük. Éppen ezért lenne kedvező számukra a későbbi, 9 órás iskolakezdés bevezetése is, ezt azonban egy felmérés szerint a magyar szülők többsége nem támogatja.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
