„Alvásriadóról” ír közleményében a Magyar Alvás Szövetség, amely szerint a tizenévesek aggasztóan keveset alszanak. Alvásproblémáikhoz hozzájárul a korai iskolakezdés is.
A szövetség orvosi intézetének, a Budapesti Alvásközpontnak a tapasztalatai alapján számos tizenéves jóval kevesebbet alszik, mint amennyire szüksége lenne.
A nemzetközi ajánlások, így a National Sleep Foundation és az American Academy of Sleep Medicine szerint ennek a korosztálynak naponta 8-10 óra pihentető alvásra van szüksége az egészsége megőrzése érdekében. Az alváshiány álmossághoz, figyelemhiányhoz vezet, és befolyásolja a tanulmányi teljesítményt.
A tizenévesek nem megfelelő alvása összefüggésbe hozható a depresszió és a viselkedési problémák, valamint a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának a fokozott kockázatával, és negatív hatással van a sportteljesítményre is. „Ez részben a cirkadián ritmusuk természetes eltolódásának köszönhető, ami megnehezíti számukra a 23 óra előtti elalvást” – írja közleményében a Magyar Alvás Szövetség, amely szerint természetes, hogy a tizenévesek hajlamosak arra, hogy késő éjszaka fent maradjanak, és reggel tovább aludjanak.
„Az alvásproblémákhoz hozzájáruló egyéb tényezők közé tartozik a korai iskolakezdés, a házi feladatok és délutáni kötelezettségek megnövekedett terhelése, a mozgalmas társasági élet és az elektronikus eszközök túlzott használata” – teszik hozzá.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
