Törvényi korlátja nincs, a szülők mégsem szeretnék a 9 órás iskolakezdést

Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy mennyire nyitottak a magyar szülők a 9 órás iskolakezdés bevezetésére.

  • Tornyos Kata

"Az általános- és középiskolás korosztály egyre kevesebbet alszik, és az alvásuk minősége is rosszabbodott, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésük vonatkozásában is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el" - figyelmeztetett már többször is a Magyar Alvás Szövetség.

A probléma orvoslására részben a későbbi iskolakezdés lehetne megoldás, a Pénzcentrum augusztusi felmérése szerint azonban a magyar szülők nagyrésze elutasítja a későbbi iskolakezdés lehetőségét, a férfiak nagyobb arányban, mint a nők.

Iskolai végzettség tekintetében nagy különbséget nem tapasztalni, az viszont megállapítható a felmérésből, hogy minél több évet járt iskolába valaki, annál valószínűbb, hogy hajlana a lehetőség felé, illetve a három vagy több gyereket nevelő családok is nyitottabbak a 8 helyett 9-kor kezdődő iskola lehetőségére.

A lap szerint ugyanakkor törvényi akadálya nincsen annak, hogy a diákoknak egy órával később kelljen iskolába menniük. Magyarországon az iskolakezdés pontos időpontját nem határozza meg jogszabály. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése szerint az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni, de ennél konkrétabbat nem határoz meg.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.