Nagyon nem tesz jót a középiskolásoknak, hogy reggel 8-kor kezdődik a tanítás. Változtatni kellene

Hiába tenne jót a tizenéveseknek, ha az első óra csak fél kilenckor vagy kilenckor kezdődne, a legtöbb középiskolába legkésőbb háromnegyed nyolcra be kell érni.

  • Székács Linda

A túl korai ébredés nemcsak az iskolai teljesítményre van negatív hatással, hanem a tizenévesek testi és mentális egészségére, életminőségére is - derül ki abból a friss tanulmányból, amelyet az amerikai egészségügyi szervezet, a Centers for Disease Control and Prevention tett közzé még október elején.

A téma időről időre felbukkan nem csak külföldön, de Magyarországon is, a kutatók ugyanis egyetértenek abban, hogy a 8 órai iskolakezdés a középiskolások számára egész egyszerűen nem megfelelő - romlik az életminőségük, ingerültebbek, hajlamosabbak az elhízásra, a mentális betegségekre és a függőségekre.

Máshogy működnek a kisiskolások és a kamaszok

A Nationwide Children's Hospital szerint a tizenéveseknek nagyjából 9-9,5 óra alvásra van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és kipihentek legyenek. Nagy többségük mégis mindössze 7 órát vagy még annál is kevesebbet alszik: nem azért, mert nem akarnak többet, hanem mert a szervezetükben végbemenő változások miatt este 11 előtt egyszerűen nem álmosak. Az iskola miatt azonban legkésőbb reggel fél 7-kor vagy annál korábban ébredniük kell ahhoz, hogy beérkenek a 7:45-kor vagy 8-kor kezdődő óráikra.

Amerikai és európai felmérések is bizonyítják, hogy míg a 10-12 éven aluli gyerekek legkésőbb este 9 körül elálmosodnak, és általában gond nélkül elalszanak, a kamaszkor kezdetével az alvásért felelős melatonin hormon később szabadul fel a szervezetben. Ez vezet ahhoz, hogy a legtöbb tizenéves akkor is csak forgolódik az ágyban, ha a szülei megtiltják, hogy késő estig filmet nézzen, játsszon vagy olvasson.

Így aztán míg az alsó tagozatosoknak nem okoz különösebb problémát sem a korai kelés, sem az, hogy odafigyeljenek az iskolában, a középiskolákban célszerű lenne fontolóra venni a későbbi kezdést.

Van, ahol bevált

2019-ben Kalifornia volt az első olyan amerikai állam, ahol egész egyszerűen megtiltották a túl korai iskolakezdést. Míg az Egyesült Államok legtöbb oktatási intézményében nyolckor vagy legkésőbb fél kilenckor kezdődik a tanítás, a kaliforniai iskolákban fél kilenc előtt nem kezdődhetnek el az órák.

Nagy-Britanniában jellemzően 8:20 és 9:00 között kezdődik a tanítás, de egy középiskolai igazgató már 2013-ban engedélyezte, hogy az órák 10-kor kezdődjenek. Az újításról akkor a BBC-nek számolt be, és azt is elmondta: a későbbi iskolakezdésnek természetesen ára van, hiszen az órákat ugyanúgy meg kell tartani, így a diákok többnyire csak fél hatkor mennek haza. Az igazgatónő azonban így is elégedett, szerinte hamar láthatóvá váltak a későbbi kezdés pozitív hatásai.

Nálunk is szóba került

A későbbi, 9 órai iskolakezdés ötlete már itthon is többször előkerült, de a középiskolákban még mindig a 8 órai kezdés az általános - igaz, az elmúlt években jó néhány gimnázium és technikum döntött úgy, hogy fél 9-kor indítja a tanítást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.