Hiába tenne jót a tizenéveseknek, ha az első óra csak fél kilenckor vagy kilenckor kezdődne, a legtöbb középiskolába legkésőbb háromnegyed nyolcra be kell érni.
A túl korai ébredés nemcsak az iskolai teljesítményre van negatív hatással, hanem a tizenévesek testi és mentális egészségére, életminőségére is - derül ki abból a friss tanulmányból, amelyet az amerikai egészségügyi szervezet, a Centers for Disease Control and Prevention tett közzé még október elején.
A téma időről időre felbukkan nem csak külföldön, de Magyarországon is, a kutatók ugyanis egyetértenek abban, hogy a 8 órai iskolakezdés a középiskolások számára egész egyszerűen nem megfelelő - romlik az életminőségük, ingerültebbek, hajlamosabbak az elhízásra, a mentális betegségekre és a függőségekre.
Máshogy működnek a kisiskolások és a kamaszok
A Nationwide Children's Hospital szerint a tizenéveseknek nagyjából 9-9,5 óra alvásra van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és kipihentek legyenek. Nagy többségük mégis mindössze 7 órát vagy még annál is kevesebbet alszik: nem azért, mert nem akarnak többet, hanem mert a szervezetükben végbemenő változások miatt este 11 előtt egyszerűen nem álmosak. Az iskola miatt azonban legkésőbb reggel fél 7-kor vagy annál korábban ébredniük kell ahhoz, hogy beérkenek a 7:45-kor vagy 8-kor kezdődő óráikra.
Amerikai és európai felmérések is bizonyítják, hogy míg a 10-12 éven aluli gyerekek legkésőbb este 9 körül elálmosodnak, és általában gond nélkül elalszanak, a kamaszkor kezdetével az alvásért felelős melatonin hormon később szabadul fel a szervezetben. Ez vezet ahhoz, hogy a legtöbb tizenéves akkor is csak forgolódik az ágyban, ha a szülei megtiltják, hogy késő estig filmet nézzen, játsszon vagy olvasson.
Így aztán míg az alsó tagozatosoknak nem okoz különösebb problémát sem a korai kelés, sem az, hogy odafigyeljenek az iskolában, a középiskolákban célszerű lenne fontolóra venni a későbbi kezdést.
Van, ahol bevált
2019-ben Kalifornia volt az első olyan amerikai állam, ahol egész egyszerűen megtiltották a túl korai iskolakezdést. Míg az Egyesült Államok legtöbb oktatási intézményében nyolckor vagy legkésőbb fél kilenckor kezdődik a tanítás, a kaliforniai iskolákban fél kilenc előtt nem kezdődhetnek el az órák.
Nagy-Britanniában jellemzően 8:20 és 9:00 között kezdődik a tanítás, de egy középiskolai igazgató már 2013-ban engedélyezte, hogy az órák 10-kor kezdődjenek. Az újításról akkor a BBC-nek számolt be, és azt is elmondta: a későbbi iskolakezdésnek természetesen ára van, hiszen az órákat ugyanúgy meg kell tartani, így a diákok többnyire csak fél hatkor mennek haza. Az igazgatónő azonban így is elégedett, szerinte hamar láthatóvá váltak a későbbi kezdés pozitív hatásai.
Nálunk is szóba került
A későbbi, 9 órai iskolakezdés ötlete már itthon is többször előkerült, de a középiskolákban még mindig a 8 órai kezdés az általános - igaz, az elmúlt években jó néhány gimnázium és technikum döntött úgy, hogy fél 9-kor indítja a tanítást.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
