A diákszervezet nyílt levélben válaszolt Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, aki állításuk szerint hazugsággal és külföldi befolyásoltsággal vádolta meg őket.
„Szánalomra méltónak tartjuk, hogy a kormány aki megtesz mindent szuverenitásának védelmében, az Európai Unió által biztosított támogatásoktól tette függővé a magyar pedagógusok bérét, saját bevallása alapján”
- fejtette ki nyílt levélben véleményét az Egységes Diákfront (EDF).
A levél előzménye, hogy a szombaton tartott demonstráción a szervezet egyik képviselője, Perlaki-Borsos Noel azt mondta: a kormány máris igyekszik kihátrálni a tanárok felé tett vállalásaiból. Szerinte nem igaz, hogy „brüsszeli papírcetliken múlna” a béremelés fedezete, ilyenekre nem lehet hivatkozni, miként emberek megélhetésével sem lehet szórakozni.
Rétvári Bence erre reagálva közölte: szombaton végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői, mert szerinte valójában nem a béremelésért, hanem politikai okokból szerveznek demonstrációkat és sztrájkokat a diákszervezetek.
Véleményét azzal indokolta, hogy az szervezetek a béremelésről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatták a béremelésért indított tüntetés sorozatot. Állítása szerint „nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás.”
Az Egységes Diákfront sajnálja, hogy „az Államtitkár Úr nem követte elég figyelmesen a tiltakozásokat, hiszen akkor tisztában lenne azzal a ténnyel, hogy a béremelés csupán az egyik, és nem az egyetlen követelése a megmozdulásoknak.”
Különösképpen képmutatónak és cinikusnak tartjuk, ahogy az Államtitkár Úr hazugnak és üresnek nevezi a magyar diákságot, kiemelten egy ilyesféle “béremelés” után
- áll a levélben, aminek szövege később így folytatódik:
„Az év eleje óta megjelenő híradások ismeretében kijelenthetjük, hogy ez a béremelés valójában egy gumicsont, melynek célja elterelni a figyelmet a magyar közoktatás országszerte megjelenő problémáiról és általános helyzetéről, nem pedig valódi szándék a tanárok bérének rendezésére. Ilyen például annak következménye, hogy általános iskolai tanítók megfelelő képesítés nélkül készíthetnek fel diákokat az érettségire”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
