Az Egységes Diákfront képmutatónak és cinikusnak tartja Rétvári Bence viselkedését - nyílt levélben mondták el a véleményüket

A diákszervezet nyílt levélben válaszolt Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, aki állításuk szerint hazugsággal és külföldi befolyásoltsággal vádolta meg őket.

„Szánalomra méltónak tartjuk, hogy a kormány aki megtesz mindent szuverenitásának védelmében, az Európai Unió által biztosított támogatásoktól tette függővé a magyar pedagógusok bérét, saját bevallása alapján”

- fejtette ki nyílt levélben véleményét az Egységes Diákfront (EDF).

A levél előzménye, hogy a szombaton tartott demonstráción a szervezet egyik képviselője, Perlaki-Borsos Noel azt mondta: a kormány máris igyekszik kihátrálni a tanárok felé tett vállalásaiból. Szerinte nem igaz, hogy „brüsszeli papírcetliken múlna” a béremelés fedezete, ilyenekre nem lehet hivatkozni, miként emberek megélhetésével sem lehet szórakozni.

Rétvári Bence erre reagálva közölte: szombaton végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői, mert szerinte valójában nem a béremelésért, hanem politikai okokból szerveznek demonstrációkat és sztrájkokat a diákszervezetek.

Véleményét azzal indokolta, hogy az szervezetek a béremelésről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatták a béremelésért indított tüntetés sorozatot. Állítása szerint „nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás.”

Az Egységes Diákfront sajnálja, hogy „az Államtitkár Úr nem követte elég figyelmesen a tiltakozásokat, hiszen akkor tisztában lenne azzal a ténnyel, hogy a béremelés csupán az egyik, és nem az egyetlen követelése a megmozdulásoknak.”

Különösképpen képmutatónak és cinikusnak tartjuk, ahogy az Államtitkár Úr hazugnak és üresnek nevezi a magyar diákságot, kiemelten egy ilyesféle “béremelés” után

- áll a levélben, aminek szövege később így folytatódik:

„Az év eleje óta megjelenő híradások ismeretében kijelenthetjük, hogy ez a béremelés valójában egy gumicsont, melynek célja elterelni a figyelmet a magyar közoktatás országszerte megjelenő problémáiról és általános helyzetéről, nem pedig valódi szándék a tanárok bérének rendezésére. Ilyen például annak következménye, hogy általános iskolai tanítók megfelelő képesítés nélkül készíthetnek fel diákokat az érettségire”.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.