A pályakezdők 32 százalékos, a mesterpedagógusok csak 21 százalékos béremelésre számíthatnak

A béremelésről és a teljesítményértékelési rendszerről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az InfoRádióban.

  • Székács Linda

A kezdő pedagógusoknál átlagosan 32 százalék, a pedagógus I fokozatúaknál nagyjából 31 százalék, a pedagógus II fokozatúaknál nagyjából 29 százalék, a mesterpedagógusok esetében 21 százalék, a kutatóknál pedig 17 százalékos lehet az a béremelés, aminek teljesítéséhez a napokban megérkezett az Európai Unió garanciája - beszélt róla Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában.

A pedagógusok 32,2 százalékos béremelését Orbán Viktor még a december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, néhány nappal később pedig megjelent a Belügyminisztérium arról szóló közleménye, hogy a kezdő pedagógusbér ettől kezdve bruttó 528 ezer forint lesz, míg a pedagógus I minősítésűeknek bruttó 538 ezer, pedagógus II fokozatban pedig bruttó 555 ezer forint.

"Mivel az elv nyilván az, hogy ennél a gyakornoki bérnél nem kereshetnek kevesebbet azok a pedagógusok sem, akik már a pályán vannak, ez magával tolta az egész bérskálát, és ezért kellett a fokozatoknál az alsó határokat feljebb emelni" - jegyezte meg az NKP elnöke a gyakornokok béremelésével kapcsolatban.

Horváth Péter azt is hozzátette, hogy az egyetemi mesterfokozatért plusz 2 százalék, a természettudományos hiányszakmákban (biológia, kémia, földrajz, fizika, természetismeret, digitális kultúra/informatika, matematika) dolgozóknak pedig további 4 százalék jár.

Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.

Horváth Péter a tervezet szerint 2024/25-ös évben bevezetendő teljesítményértékelési rendszerről is beszélt, amiről épp a napokban derült ki, hogy bár a kormány korábbi ígérete az volt, hogy a rosszul teljesítő pedagógusok fizetését sem csökkentenék, a Belügyminisztérium január elején a Népszava kérdésére mégis azt a választ adta, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.

Horváth Péter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:

"Abban, hogy az egész pálya érzékelhető béremelést kapjon, az is szerepet fog játszani, hogy a teljesítményértékelés hatására a bérnek nem szabad csökkennie. Úgyhogy szerintem ezzel várjuk még meg, hogy mit hoz a gyakorlat."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.