A pályakezdők 32 százalékos, a mesterpedagógusok csak 21 százalékos béremelésre számíthatnak

A béremelésről és a teljesítményértékelési rendszerről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az InfoRádióban.

  • Székács Linda

A kezdő pedagógusoknál átlagosan 32 százalék, a pedagógus I fokozatúaknál nagyjából 31 százalék, a pedagógus II fokozatúaknál nagyjából 29 százalék, a mesterpedagógusok esetében 21 százalék, a kutatóknál pedig 17 százalékos lehet az a béremelés, aminek teljesítéséhez a napokban megérkezett az Európai Unió garanciája - beszélt róla Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában.

A pedagógusok 32,2 százalékos béremelését Orbán Viktor még a december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, néhány nappal később pedig megjelent a Belügyminisztérium arról szóló közleménye, hogy a kezdő pedagógusbér ettől kezdve bruttó 528 ezer forint lesz, míg a pedagógus I minősítésűeknek bruttó 538 ezer, pedagógus II fokozatban pedig bruttó 555 ezer forint.

"Mivel az elv nyilván az, hogy ennél a gyakornoki bérnél nem kereshetnek kevesebbet azok a pedagógusok sem, akik már a pályán vannak, ez magával tolta az egész bérskálát, és ezért kellett a fokozatoknál az alsó határokat feljebb emelni" - jegyezte meg az NKP elnöke a gyakornokok béremelésével kapcsolatban.

Horváth Péter azt is hozzátette, hogy az egyetemi mesterfokozatért plusz 2 százalék, a természettudományos hiányszakmákban (biológia, kémia, földrajz, fizika, természetismeret, digitális kultúra/informatika, matematika) dolgozóknak pedig további 4 százalék jár.

Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.

Horváth Péter a tervezet szerint 2024/25-ös évben bevezetendő teljesítményértékelési rendszerről is beszélt, amiről épp a napokban derült ki, hogy bár a kormány korábbi ígérete az volt, hogy a rosszul teljesítő pedagógusok fizetését sem csökkentenék, a Belügyminisztérium január elején a Népszava kérdésére mégis azt a választ adta, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.

Horváth Péter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:

"Abban, hogy az egész pálya érzékelhető béremelést kapjon, az is szerepet fog játszani, hogy a teljesítményértékelés hatására a bérnek nem szabad csökkennie. Úgyhogy szerintem ezzel várjuk még meg, hogy mit hoz a gyakorlat."

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.