A pályakezdők 32 százalékos, a mesterpedagógusok csak 21 százalékos béremelésre számíthatnak

A béremelésről és a teljesítményértékelési rendszerről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az InfoRádióban.

  • Székács Linda

A kezdő pedagógusoknál átlagosan 32 százalék, a pedagógus I fokozatúaknál nagyjából 31 százalék, a pedagógus II fokozatúaknál nagyjából 29 százalék, a mesterpedagógusok esetében 21 százalék, a kutatóknál pedig 17 százalékos lehet az a béremelés, aminek teljesítéséhez a napokban megérkezett az Európai Unió garanciája - beszélt róla Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában.

A pedagógusok 32,2 százalékos béremelését Orbán Viktor még a december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, néhány nappal később pedig megjelent a Belügyminisztérium arról szóló közleménye, hogy a kezdő pedagógusbér ettől kezdve bruttó 528 ezer forint lesz, míg a pedagógus I minősítésűeknek bruttó 538 ezer, pedagógus II fokozatban pedig bruttó 555 ezer forint.

"Mivel az elv nyilván az, hogy ennél a gyakornoki bérnél nem kereshetnek kevesebbet azok a pedagógusok sem, akik már a pályán vannak, ez magával tolta az egész bérskálát, és ezért kellett a fokozatoknál az alsó határokat feljebb emelni" - jegyezte meg az NKP elnöke a gyakornokok béremelésével kapcsolatban.

Horváth Péter azt is hozzátette, hogy az egyetemi mesterfokozatért plusz 2 százalék, a természettudományos hiányszakmákban (biológia, kémia, földrajz, fizika, természetismeret, digitális kultúra/informatika, matematika) dolgozóknak pedig további 4 százalék jár.

Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.

Horváth Péter a tervezet szerint 2024/25-ös évben bevezetendő teljesítményértékelési rendszerről is beszélt, amiről épp a napokban derült ki, hogy bár a kormány korábbi ígérete az volt, hogy a rosszul teljesítő pedagógusok fizetését sem csökkentenék, a Belügyminisztérium január elején a Népszava kérdésére mégis azt a választ adta, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.

Horváth Péter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:

"Abban, hogy az egész pálya érzékelhető béremelést kapjon, az is szerepet fog játszani, hogy a teljesítményértékelés hatására a bérnek nem szabad csökkennie. Úgyhogy szerintem ezzel várjuk még meg, hogy mit hoz a gyakorlat."

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.