Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
2025 szeptemberétől kisebb lehet a fizetése annak a pedagógusnak, aki az értékelés során alacsony szinten teljesített.
A Belügyminisztérium (BM) Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.
A státusztörvény értemében a tanárok besorolásától függ, milyen sávban mozoghat a fizetésük. Az alsó határ a következőképpen alakul:
A törvény azonban lehetőséget ad többek között arra, hogy a kormány rendeleti úton ettől eltérő sávokat állapítson meg. Ahogyan ezt is meg is tette az ünnepek között. Ennek tükrében a pedagógus I. fokozatot elért tanárok bruttó bérének összege januártól nem lehet kevesebb, mint 538 ezer forint, a pedagógus II. esetében pedig 555 ezer forint.
Ha ezek az összegek 2025 szeptemberéig változatlanok maradnak, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy pedagógus I. fokozatú tanár nem ér el megfelelő pontszámot a teljesítményértékelésen, akkor a fizetését 2025 szeptemberétől bruttó 410 ezer forintig lehet csökkenteni.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a portálnak azt nyilatkozta: felháborító, hogy a tárgyalások során a szemükbe hazudtak, ugyanis a sztrájkbizottsági egyeztetéseken a jegyzőkönyvben is rögzítették, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét.
Totyik szerint ebben a formában a teljesítményértékelési rendszer "kicsinyes bosszúkra" is lehetőséget ad az intézményvezetőknek és a tankerületi igazgatóknak. Emögé bújva például megbüntethetik azokat a pedagógusokat, akik sztrájkban vagy más tiltakozó akciókban vesznek részt.
A pedagógusok teljesítményértékelésével foglalkozó miniszteri rendelet várhatóan 2024. június 1-jén lép életbe, így várhatóan a pedagógusok első teljesítményértékelése a 2024/2025-ös tanévben lesz.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.