Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) hatályba lépése miatt több változás is történt a tanárok és az óvodapedagógusok foglalkoztatásának szabályaiban - vette észre a Népszava.
A lap felfigyelt arra, hogy a kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.
Ennek kapcsán a Népszava felkereste a Belügyminisztériumot, akik azt válaszolták, hogy "a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget."
A 2024. december 31-éig érvényes rendelet azonban kitért arra is, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak “a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban viszont ilyen feltétel már nem szerepel.
Emellett változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A hatályos rendelet szerint ebben a munkakörben
már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint egyértelműen a pedagógushiány az oka a foglalkoztatási szabályok megváltoztatásának.
A rendelet megváltoztatásával mostantól lényegében bármilyen tantárgy oktatására beoszthatják az általános iskolák felső tagozatain az alsós tanítókat is
- nyilatkozta az ügyvivő és hozzátette, hogy a tanítóképzés nem a felső tagozatos korosztály nevelésére, oktatására készít fel, sem pedagógiai, sem pszichológiai, sem pedig tantárgypedagógiai, módszertani értelemben.
A pedagógushiányt a pályát vonzóvá tevő jogszabályi környezettel, biztos előmenetellel és abban mindenki számára garantált béremeléssel, jóval kevesebb munkaterheléssel és szakmai autonómiával lehet hatékonyan kezelni úgy, hogy ezzel együtt az oktatás színvonala is emelkedjen – fogalmazott Nagy Erzsébet.
