Újabb megoldás a pedagógushiányra: már alsós tanítók is oktathatnak nyolcadikosokat

A januárban érvénybe lépett kormányrendelet szerint az alsós tanítók már nyolcadik osztályig taníthatnak, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni.

Az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) hatályba lépése miatt több változás is történt a tanárok és az óvodapedagógusok foglalkoztatásának szabályaiban - vette észre a Népszava.

A lap felfigyelt arra, hogy a kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.

Ennek kapcsán a Népszava felkereste a Belügyminisztériumot, akik azt válaszolták, hogy "a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget."

A 2024. december 31-éig érvényes rendelet azonban kitért arra is, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak “a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban viszont ilyen feltétel már nem szerepel.

Emellett változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A hatályos rendelet szerint ebben a munkakörben

már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint egyértelműen a pedagógushiány az oka a foglalkoztatási szabályok megváltoztatásának.

A rendelet megváltoztatásával mostantól lényegében bármilyen tantárgy oktatására beoszthatják az általános iskolák felső tagozatain az alsós tanítókat is

- nyilatkozta az ügyvivő és hozzátette, hogy a tanítóképzés nem a felső tagozatos korosztály nevelésére, oktatására készít fel, sem pedagógiai, sem pszichológiai, sem pedig tantárgypedagógiai, módszertani értelemben.

A pedagógushiányt a pályát vonzóvá tevő jogszabályi környezettel, biztos előmenetellel és abban mindenki számára garantált béremeléssel, jóval kevesebb munkaterheléssel és szakmai autonómiával lehet hatékonyan kezelni úgy, hogy ezzel együtt az oktatás színvonala is emelkedjen – fogalmazott Nagy Erzsébet.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.